szombat, december 26, 2009

Életem legszebb nyara

Hát az a helyzet, hogy már nincsen ihletem... Szóval arra gondoltam, hogy egy jó hosszú fejezetet írok így utoljára... Valahogy tömören, de mégis részletesen írom le (amennyire tudom) Szóval... Sajnálom... De nincs ihletem... Lehet, hogy fejezetek között, még írok novellát arról a részről, hogy mi történt a nyáron, vagy lehet, hogy később folytatni fogom, csak most ehhez nincsen ihletem. A Full Moont nem fogom befejezni(mint most ezt). Ott körülbelül a felénél tartok.. Szóval még lesz egy-két rész.:D Az utánra is van egy tervem, ami egy álom alapján született. Mi lett volna ha a New Moon-ban nem úgy történik minden, mint ahogyan Stephenie leírta...
Szóval tényleg SAJNÁLOM de nem akarom, hogy erőltetettnek nézzen ki egy fejezet...

De, remélem tetszeni fog nektek az utolsó fejezet, amivel bevezetem a New Moon történéseit...

1hónappal Bella szülinapja előtt:

A nap fényére ébredtem fel. Ma Edward nem éjszakázott nálam, mivel elment vadászni. Habár azt mondta, hogy reggelre itt lesz... Elmentem a fürdőszobába rend beszedni magam: megmostam a fogam, megfésülködtem, majd felöltöztem. Odamentem az asztalomhoz, ahol a laptopom és a naptáram volt. Augusztus 13. Nagyot sóhajtottam, és áthúztam a napot. Egy hónap és öregebb leszek, mint Edward...

- Nem akarom! - suttogtam

- Mit nem akarsz? - hallottam meg Edward hangját a hátam mögül, majd odajött hozzám és egy puszit nyomott a fejem búbjára.

- Lényegtelen - ráztam meg a fejem

- Én azért tudni szeretném - vigyorgott

- Átmentél Bellába? - kuncogtam föl

- Nem, csak szeretném tudni... - húzott az ölébe

- Hát, csak nem akarom, hogy suli legyen.. Olyan jó ez a nyár...

- Pontosan, de csak egy dolog miatt... - simított végig az arcomon.

- És mi az az egy dolog? - húztam föl a szemöldököm

- Te - mondta, majd egy csókot lehelt ajkaimra - De miért nem várod a sulit? Végzős lettél... És mindjárt itt a szülinapod is, csak egy hónap...

- Ne, mondd kérlek... - vágtam egy fájdalmas arcot

- Miért, mi a bajod a szülinapoddal?

- Nem szeretek ünnepelni...

- Pedig ez egy említésre méltó ünnep. Tudom, is már mit veszek neked...

- Kérlek, csak ajándékot ne! - temettem a fejemet Edward mellkasába. Ajándékok? Neee! - Kérlek, ne költs rám pénzt!

- Már miért ne? - húzta össze a szemöldökét.

- Mert nem szeretem az ajándékokat - sóhajtottam. Miért nem tudja megérteni, hogy nem kell ajándék?

- Csacsi Bellám - nevetett föl, majd gyengéden megcsókolt


(1 héttel a suli előtt, Edward szobája)

Nem mutattam jelét annak, hogy felébredtem volna, csak feküdtem és gondolkoztam. Mingyárt suli, egyre szarabbul alszom, vagyis rémálmaim vannak. Egyre jobban félek a szülinapomtól. Ez a szülinapom egy átok. Érzem, hogy valami rossz lesz... Csak nem tudom, hogy mi. Remélem ez lesz az utolsó szülinapom és nemsokára én is vámpír leszek, hogy örökre Edward mellett lehessek... Örökre. Megkordult a gyomrom. A francba - gondoltam - Ez most lebuktatott. Éreztem, hogy Edward megmozdul mellettem.

- Ébren vagy? - kérdezte meg, miközben végigsimította kezét az arcomon. Ásítottam egyet, majd kinyitottam a szememet.

- Igen - krákogtam - Jó reggelt!

- Reggelt? - nevetett föl - Már délután 2 van.

- Mi? -kerekedtek ki a szemeim - Kettő? Na, látszik, hogy nem tudok normálisan aludni... - suttogtam

- Ennyire nem várod a sulit? - puszilta meg a homlokom

- Azzal már nincs bajom... - öleltem meg

- Akkor, mivel? - kérdezte meg Edward, de Alice épp ekkor toppant be.

- Jó délutánt, Bella - csilingelte vidáman

- Neked is.

- Hoztam neked reggelit vagyis lehet ezt már ebédnek is mondani. Láttam, hogy éhesen kelsz föl, ezért bátorkodtam készíteni neked valamit - mondta, miközben leült a kanapé szélére, ami már úgyis zsúfolt volt.

- Köszönöm. - mondtam, és megnéztem, hogy mi van a tálcán - Hm.. Jól néz ki - nyaltam meg a számat

- Tudtam, hogy tetszeni fog neked. Láttam - mosolygott Alice önelégülten, mire Edward felröhögött.

- Alice te mindent tudsz... - Alice arcára egy önelégült mosoly jelent meg

- Igen én mindent tudok, például azt is, hogy azért nem akar Bella szülinapot, mert akkor öregebb lesz nálad egy évvel... - hadarta el Alice egy szuszra, és a végén jött rá, hogy nem kellett volna..

- Alice... - nyögtem ki

- Bocsi, láttam, hogy eldöntötted, hogy elmondod...

- Igen, de nem most... - temettem az arcom a kezembe

- Sajnálom. - A hangja tényleg őszinteségről árulkodott, majd szeme üveges lett.

- Mit láttál? - kérdezte Edward

- Semmit. - vigyorgott Alice, majd pár másodpercig Edwardot bámulta. Mindkettejük arcán egy széles mosoly terült szét.

- Ez nem ér, hogy kihagytok a buliból... - kulcsoltam össze a kezem a mellem előtt

- Miért? Nem hagyunk ki. - simította meg arcomat Edward

- Azt hiszem én akkor megyek is, sziasztok! - köszönt el Alice

- Szia, de még veled számolok! - mondta, de már messze járt. Edward figyelmesen fürkészte az arcom, majd pár perc után elém tette a tálcát, hogy egyek.

- Jó étvágyat!

- Kösz - mondtam, majd enni kezdtem

(Szeptember 12)

... Elmentem fürdeni, miközben a hasam a holnap miatt, diónyi nagyságúra zsugorodott. A forró víz csak úgy égette a bőrömet. Remélem Charlie nem fog nekem ajándékot venni. Vagyis neki is elmondtam, hogy nem vehet semmit. Jajj, remélem Edward betartja... Semmivel sem tudnám neki viszonozni, szóval ezért lenne az rossz, ha adna. Közben elzártam a vizet, megtöröltem a hajamat, fogat mostam, és visszacammogtam a szobámba, ahol Edward várt. Mikor meglátott kitárta a felém a karját és mikor odementem átölelt. Mikor szólásra akarta nyitni a száját, közbevágtam.

- Nem akarom, hogy holnap felköszönts, vagy akár csak megemlítsed, hogy a - hallgattam el jelentőségteljesen - van...

- De... -kezdett volna bele, de én a szájára tettem a mutatóujjamat

- Kérlek - néztem rá bociszemekkel.

- Ha ezt akarod... - sóhajtott lemondóan

- Igen ezt. - mondtam, majd hozzábújtam - Maradsz?

- Sajnos nem - simította meg az arcomat - El kell mennem vadászni. Rám férne.

- Tényleg - húztam végig az ujjam a szeme alatt - Menj akkor - mosolyogtam rá

- Szeretlek. Jó éjszakát szerelmem. - mondta, majd gyöngéden megcsókolt

- Én is. Jó vadászatot.

- Köszi. Holnap a sulinál találkozunk - kacsintott rám, majd eltűnt. Én pedig befeküdtem az ágyba és próbáltam nem a holnapra gondolni...


Hát ennyit tudtam összehozni. Mégegyer boldog karácsonyt! :) Jön majd a FM rész is. :D Komikat kérek ;) Jóéjszakát! :)

1 megjegyzés:

regina írta...

Már múltkor is akartam kommentet írni! :) Csak már mennem kellett:/... Szóval! Szerintem jó volt befejezésnek! több mint jó! Azért örülök hogy a Full moon-t még folytadod! Várom a kövi fejit! :)