New Moon Soundtrack: Anya Marina - Satellite Heart

ez nagyon nagyon New Moon-os :D Jujj váárom már:D már csak 50 nap :D hurrá:D

3új New Moon poszter *.* + Gif

Húú ezek ezek ezek *.* Nem jutok szóóhoz!!! xD Nekem a Cullen-es tetszik a legjobban ;)
Jujjdevárom :D Már csak 51 nap!!! :D

Szavazás :)

Köszönöm szépen annak az 56 embernek aki szavazott :)
A szavazás állása a következő:
Full Moon: 17 szavazat (30%)
ÉLNY: 11 szavazat (20 %)
Mindkettő jó: 28 szavazat (50%)
Bevallom őszintén én az elején egy kicsit megijedtem, mivel az ÉLNY-re többen szavaztak, mint a FM-re. És akkor felmerült bennem a kérdés. Az eredeti sztori nem tetszik nektek annyira mint az ÉLNY? De azután a fő történetre szavaztak sokan, és végül több szavazata lett, mint a másiknak. Ezzel nem azt akartam mondani, hogy én nem szeretem az ÉLNY-et. Én mindkettőt szeretem. Csak a fő sztori az azért a fő sztori... Értitek? Remélem. :) Köszönöm mégegyszer azoknak akik szavaztak, és akik szeretik a sztorijaimat. :) Köszönöm neketk! :) Ti vagytok az én kapaszkodóim <3
Puszi: Bella :)

Sarah Barry Williams-She wants to be Mrs Robert Pattinson

Ki ne lenne Mrs Robert Pattinson? :D

De ez a nő irt erről egy dalt xD MegaLOL xD

Twilght-os Master Card reklám xD

epülőjegy Seattlebe: $184
Piszkos, régi furgon: $2000
Köztulajdon rongálása: $184
Saláta és Rosalie által összetört tál: $27
Igaz szerelem: Felbecsülhetetlen
Van, amit nem lehet pénzért megvenni, minden másra ott a Mastercard.

Szerintem ez nagyon nagy xD

Köszönet! <3

Köszönöm a több mint 10.000 látogatót :) És a 36 rendszeres olvasót. Köszönöm azoknak, akik rendszeresen írnak hozzászólásokat :) Köszönöm. Nagyon sokat jelent ez nekem :) É szinte azt nézem, hogy mikor irnak már komi a fejezeteimhez. És amikor látom, hogy van egy akkor boldog vagyok. Ha kettő mégboldogabb. Ha meg sok van, akkor meg szinte örömtánco járok :D El sem tudom mondani mennyire sokat jelent nekem, hogy látogatjátok az oldalt, és hogy irtok hozzá. :) Köszönöm, köszönöm! Nem tudom, hogy hálálhatnám meg, de még gondolkodom rajta :) És hatodjára: Köszönöm! :)

Életem legszebb nyara 7 fejezet

Július 4

Charlie-val az együtt töltött nap nagyon jó volt. Egy csúcs szuper fürdőbe voltunk. Próbáltam egész nap csak apámmal foglalkozni, de néha önkéntelenül is, de Edward jutott az eszembe. És az este, amit ígért nekem. Szépen kiáztam. Úgy nézek ki mint egy ráncos öregasszony. És az is leszek, ha Edward nem változtat át. Mindegy, Bella! Hagyd ezt abba! Gondolj valami szépre. Edwardra mondjuk. - mondta egy kis hang belülről. Már a taxiban voltunk, mikor ezen gondolkodtam És már kábé 5 percre voltunk a szállodától. Vajon Edward Alice-éknél van vagy már rám vár a szobámba. Inkább az első...

Végre odaértünk a hotelhez. Nagyon hiperaktív voltam, habár egy ilyen nap után fáradtnak kellene lennem. Szinte futottam a liftig. Igaz, egy néhányszor elbotlottam, de nem estem el. De még most jön csak a java. Találkozom Edwarddal. Úgy látszik Charlie észrevette a felspanoltságomat.

- Talán találkozol valakivel? - húzta föl az egyik szemöldökét.

- Nem! - vágtam rá azonnal

- Akkor hova sietsz?

- Ööö... felhívni Edwardot. Megígértem neki, hogy felhívom.

- Aha. És beszélhetnék én is vele?

- Ööö...persze. - majd kinyílott a lift ajtaja. Én megcéloztam a szobámat. De Charlie is jött velem. Értetlenül néztem rá.

- Most beszélhetnék vele?

- Ööö... Miért is ne? - válaszoltam és kicsit remegett a hangom. Előkerestem a kulcsot, majd a zárba helyeztem. Lassan fordítottam el a kulcsot, közben abban reménykedtem, hogy Edward nincs a szobámban. Vagy Alice szólt neki Charlie-ról. - Edward, Edward kérlek ne legyél benn! - könyörögtem Edwardhoz magamban. Majd a kulcs elfordult a zárba és az ajtót kinyitottam. Én akartam először bemenni. És mit ne mondjak, ez az első alkalom, amikor örültem annak, hogy Edward nincs itt. Egy nagyot felsóhajtottam. Majd az éjjeliszekrényemhez mentem a telefonomért. Majd bepötyögtem Edward számát, és megnyomtam a hívás inditása gombot. Majd a készüléket átnyújtottam Charlinak. Ő pedig kihangosította. A második csörrenésre már fel is vette.

- Szia Bella! Na milyen volt a fürdés? - kérdezte a vonal másik végéről Edward

- Szervusz Edward, itt Charlie van. Bella éppen zuhanyzik. - füllentett apám szerelmemnek. Kicsit mérges voltam rá, de tudtam, hogy Edward tudja az igazságot...

- Á, Charlie. Jó, hogy hallak.

- Én is örülök. Csak azt akartam megkérdezni, hogy hol vagy? Hogy vagy? És hogy mit csinálsz? - kérdezte meg Charlie. Csak én éreztem úgy hogy faggatja? Hogy gyanús neki. Lehet, hogy csak paranoiás vagyok...

- Jól vagyok köszönöm. Épp nyaralunk a családdal. Vagyis kempingezünk a hegyekben.

- Ó, az jó. Szóval nem esik az eső most Forks-ban?

- Nem. Tiszta az ég. Ilyen is ritkán van.

- Igen-igen. Akkor leteszlek, hagylak kempingezni. További jó szórakozást. Jó éjszakát Edward! - köszönt el tőle Charlie

- Charlie? Bella már végzett a fürdéssel?

- Ööö..igen adom. - majd átnyújtotta nekem a telefont

- Köszönöm. - mondta. Jó éjszakát! - majd átnyújtotta nekem a telefont. Én pedig megnyomtam a kézibeszélő gombot.

- Edward! Végre! Hogy vagy? - színészkedtem.

- Este átmegyek csak megvárom, míg Charlie mentes lesz a szobád.

- Annak örülök. Én is jól vagyok. Kösz, hogy kérdezted. - nagyon reménykedtem, hogy apám nem hallja igazából mit is mondd Edward.

- Bella! Öltözz fel melegebben. Nemsokára találkozunk. Szeretlek.

- Én is. Szia. Jó éjszakát. - majd letettem a telefont.

- Na jó! Én megyek. Mert elfáradtam. Jó éjszakát Bells!

- Neked is apu! - majd kiment az ajtón. Kinyitottam az ablakot. Alig kaptam levegőt. Azt hittem most lelepleződünk. Az ágyra huppantam, majd hátradőltem. De már nem voltam egyedül.

- Szia! - köszönt Edward, majd egy csókot lehet a számra.

- Szia! - motyogtam - Azt hittem most fog rájönni, hogy meglát és... - hadartam, de Edward a mutatóujját a számra tette.

- Hé! Sss! - nyugtatott. - Elfelejtetted, hogy van egy jövőbelátó húgom? - húzódott vigyorra a szája

- Nem, csak...

- Csak? - húzta föl az egyik szemöldökét

- Azt hittem már késő lesz... Hogy te itt vagy. Alice meg ott. És már nem tud figyelmeztetni. - csóváltam meg a fejem.

- És akkor mi lett volna? Hallottam volna, hogy nem vagy egyedül. Elmentem volna. Vagy legalább elbújtam volna.

- Jó-jó. Bepánikoltam.

- Tudom! De fölösleges volt! - puszilta meg a homlokom. Majd felült és az ölébe vont. Elkezdte simogatni a hajamat. Felengedtem. Hálám jeléül a nyakába csókoltam. És hirtelen beugrott valami.

- Tényleg mit is terveztél mára? - kíváncsiskodtam

- Nemsokára megtudod. Csak még várok valamire.

- Aha. És mire?

- Alice-re.

- Oké. Amúgy mit csináltatok ma?

- Hát beszélgettünk erről is arról is.

- Aha. Erről is arról is. - bólogattam. Megszólalt a telefonom. Már nyúltam érte, de Edward fölvette.

- Hé! - szóltam neki.

- Oké. - csak ennyit mondott a telefonba, majd letette.

- Mért vetted fel? - mordultam rá

- Alice volt, és nem veled akart beszélni - villantotta meg gyönyörű fogsorát

- Ó. De ez az én telefonom! - makacskodtam tovább

- Tudom.

- Akkor?

- Gyere! - majd hátat fordított nekem.

- Futunk? - nyeltem egy nagyot

- Igen. Csak gyere! - unszolt tovább. Hogy megkkönyitsem a felmászásom...

- Edward!

- Tessék?

- Nem jönnél ide az ágyhoz? - kérdeztem meg tőle

- De..öö..miért is?

- Csak gyere meglátod! - unszoltam. Ilyenkor olyan vicces. Majd megállt velem szembe. Már szólásra nyitotta a száját, de én közbeszóltam. - És most fordulj meg! - így is tett. Felmásztam az ágyra. A kezemet a nyaka köré kulcsoltam a lábamat meg a dereka köré csavartam és már fenn is voltam. Edward felnevetett.

- Jól megoldottad. De ha szóltál volna segítettem volna.

- Jó máskor szólok. - majd kiugrott az ablakon. Simán földet értünk. Az éj leple alatt futottunk a sötét, zord erdőn keresztül. Ha egyedül lennék most itt, akkor a földön fekve rázkódnék a félelemtől. Valahogy túl sötét. Múltkor nem ilyen volt... De szerencsémre, nem voltam egyedül. Edward itt van velem. A nyakába csókoltam, mire felkuncogott. A távolból láttam egy fénylő pontot. Vajon oda megyünk?

- Edward a fele a fénylő pont felé megyünk? - kérdeztem meg tőle, majd óvatosan elengedtem a nyakét és a fényfolt felé mutattam. Edward mefogta a csuklóm, és a tenyerembe csókolt.

- Igen, oda. De te már látod? - hitetlenkedett

- Igen. Nem vagyok annyira vaksi, mint amennyire gondolod. Inkább te vigyázz.

- De mégis mire? Jaj, ugye nem! Mond hogy nem arra gondoltál!

- Mire is? - kacagtam fel

- Hát az ágakra.

- De erre gondoltam - majd megint ki tört belőlem a nevetés

- Ez még mindig ennyire vicces?

- Igen - mondta két nevetés között. Habár ez már nem tartott annyi ideig, mint az előző nevetéseim. Edward felsóhajtott, majd megállt. Előre húzott az ölébe. Én ártatlan képet vágtam. Olyan érdekesen nézett rám. Talán nem megbántottam valamivel? Mélyen a szemébe néztem, mint ahogy ő is tette az enyémmel. Majd megsimítottam az arcát.

- Edward! Sajnálom! - szégyelltem el magam, és elkezdtem a hajammal babrálni, de Edward az állam alá nyúlt és felemelte a fejem, hogy a szemembe tudjon nézni.

- Bella, mit sajnálsz? - simított végig a hajamon.

- Azt, hogy mindig felhoztam, és hogy kinevettelek - sütöttem le újra a szemem.

- Hé! Én nem haragszom! - a lehelete simogatta az arcom

- Tényleg? Pedig én azt hittem... - mielőtt befejezhettem volna a szája már az enyémen volt. A kezem életre kelt. Átfogta Edward nyakát, majd közelebb préseltem magam hozzá. Megszakította a csókot, de homlokát az enyémhez rakta.

- Szeretlek! Te vagy az életem! - lehelte

- Én is. Nekem meg a világ közepe. És megfogadom, hogy nem fogok többet azon nevetni és felhozni sem fogom - szabadkoztam, majd megcsókoltam. Éreztem, hogy közbe mosolyog. Majd mintha eszébe jutott volna valami, elindult, miközben én a karjaiba voltam. Pár másodperc után nagyon sebességre kapcsolt és elkezdett futni. Egyre közeledtünk a fényfolt fele. Mikor már körülbelül 10 méterre voltunk tőle, Edward megállt és letett. Karját a derekamra tette, majd igy, sétálva tettük meg a maradék utat. Ekkor tűnt fel, hogy a fényfoltot bokrok takarják el. És a fényfolt nem más, mint egy tűz. Egy tábortűz. Egyre csak közeledtünk, mikor az egyik bokor megrezdült mellettem, majd kiugrott közüle valaki. Önkéntelenül is de felsikoltottam, és arcomat Edward mellkasába temettem. Ő elkezdte simogatnia hátamat.

- Ezt miért kellett? - ordított valakire Edward

- Sajnálom - mondta Alice. Most komolyan én tőle ijedtem meg? Ahj. Alice-hez fordultam.

- Sajnálom. Én megijedtem. Alaptalanul, mert Edward kiszagolta volna, ha más vámpír van itt, vagy egy vadállat. Csak nem tudom ez magától jött.

- Ne te kérj tőlem bocsánatot. Én kérek elnézést. - hajtotta le a fejét Alice

- Megbocsátok. Jajj ugyan gyerekek. Megijedtem ennyi az egész. Edward miért haragszol Alice-re? - fordultam felé

- Mert megijesztett. - motyogta

- És? Nem történt semmi. Nah gyere ide Alice - tártam ki a karom, majd a másik pillanatban Alice ölelésében találtam magam.

- Köszi Bella! - majd elengedett. Gyertek Jasper már vár rátok - indult el a tűz irányába. Én még nem indultam el, hanem újra Edward fele fordultam.

- Ugyan! Nyugi! - simítottam végig az arcán. - Nem történt semmi! - vigyorogtam. De Edward arca még mindig feszült volt. Ezt látván egy gyors puszit adtam a szájára, majd megfogtam a kezét és elindultam Alice után. A vállam felett hátrapillantottam, hogy az arca még mindig olyan-e. De nem felengedett. Sóhajtottam egyet. Már a bokrokhoz értünk. Edward félrehúzta az ágakat, hogy akadálytalanul át tudjak rajtuk menni. És mit láttam? Egy tábortüzet, körülötte meg farönkökkel. Jazz ezek egyikén ült. De még volt két darab. Az egyik elég nagy volt. Edward afelé a nagy rönk felé húzott, majd feltett ő pedig szorosan mellettem helyezkedett el. Karját derekam köré fonta.

- Mi az Bella, annyira megijedtél, hogy meg sem tudsz szólalni? - nevetett fel Jasper.

- Ez annyira Emmett-esen hangzott nevettem föl.

- Tényleg- helyeselt Alice

- Amúgy ki szervezte ezt az egészet? - érdeklődtem

- Mi. Hárman. Volt rá ma elég időnk - mosolygott Jasper.

- Köszönöm. - hálálkodtam

- Miért csináltatok tüzet, ha az megöl titeket? - tettem föl a kérdést.

- Bella, ne aggódj. Nem lesz velünk semmi baj. - mosolygott Jazz

- És azért csináltuk, hogy ne fázz meg - mondta Edward

- Ó, köszönöm a figyelmességet!

- Igazán nincs mit! - puszilta meg a fejem búbját Edward

- Olyan aranyosak vagytok - csiripelte Alice. Edward és én egyszerre nevettünk fel. - Miről dumcsizzunk?

- Hát nem tudom, meséljetek valamit.

- Rendben. Képzeld Emmett.... - kezdett bele a mondókájába Alice. Egész este beszélgettünk a csillagos ég alatt. A hold és a tűz fénye bevilágította az egész teret. Később esett le, hogy egy tisztáson vagyunk.





Remélem tetszik ;) Komikat kérek ;)

New Moon soundtrack: Muse - I belong to you

Lehet, hogy ez a szám lesz a szakitós jelenetnél? Mert ott azt mondja Bella, hogy:

I Belong To You vagyis Én hozzád tartozom, és a szám címe is ez...

Ebben meg szerepelek:D Gólyaavatós cucc:D Paraszt vagyok, az órákon ülök:D Ki talál meg?:D

A végén mikor fióna jön ezt mondja Fióna:D ( az egyik srác játzsotta és halkan mondta cincogó hangon, közben ment a zene és ezért nem hallatszódott...)

- Tudom miért jöttél. Ha megcsókolsz minden tudás birtokosa leszel.

Bocsi ez nem ide tartozik, de ha akartok egy jót röhögni, akkor nézzétek meg xD

Osztályból a fiúk balettoztak. Ez volt nekik a gólyaavatós feladat. A ruhát én és még néhány lány csináltuk. Jó röhögést. És bocsánat mindenkitől, hogy belinkeltem. De muszáj volt xD Jóó Röhögééést xD

Full Moon 9. rész

Iskola előtti napon

- Hát igazából mikor először megláttalak, akkor nem voltál ijesztő - mondtam

- He he! Köszi! - vigyorodott el

- Bella, neked akkoriban egy vámpír sem volt ijesztő - nevetett Emmett

- Ó! Azt te csak hiszed! - nevettem fel keserűen. - Ott volt James, Laurent, Victoria na meg a Volturi.

- Ó, tényleg. El is felejtettem! - vigyorgott kajánul Emmett

- Emmett, te mindig ilyen vagy? - kérdezte kacagva Jane

- Többnyire - világosította fel Alice

- Bírom ezt a kiscsajt, olyan életvidám. - kacsintott Emmett Jane-re.

- Hé - mordult fel Rosalie, majd belebokszolt a vállába

- Nyugi Rose! Ne légy féltékeny. - röhögött fel Emmett

- És, mit szóltak ahhoz, hogy eljöttél? - kérdezte meg Esme

- Nem tudom - hajtotta le a fejét

- Hogy-hogy nem tudod? - vonta fel az egyik szemöldökét Jasper

- Onnan, hogy azt mondtam nekik, hogy csak vadászni megyek el. Először nem akartak elengedni, mert, hogy ők oda le is tudnak hozatni embereket... De én azt mondtam, hogy friss levegőre van szükségem. Csak azt a kitételt kaptam, hogy ne Volterrában öljek embert. Szóval, mikor elhagytam Volterrát, akkor futásnak eredtem. Azt sem tudtam, hogy merre megyek. Csak egyre távolabb a Volturitól. Aztán megszomjaztam. És nem tudtam, hogy hol is vagyok. Mikor kerülök emberek közé. És ekkor egy őzet pillantottam meg. Az ő vérét kiszívtam. Egész tűrhető volt - mosolygott Carlisle-ra - Aztán újra futni kezdtem. Akkor eszméltem föl, mikor bekeveredtem Seattle-be. Akkor gondoltam először rátok. Hogy talán befogadtok. És igy kerültem ide. És mint elmeséltem, nem tudom, hogy tudják-e hol vagyok. Habár Dimitrij meg tudna találni ha akarna. De ne akarjon! Én már veletek vagyok! Kiállok mellettetek!

- Értem már - bólogatott Japer. - Köszi, hogy elmondtad.

- Nagyon szivesen. Most már ti vagytok a családom - mosolyodott el

- Jó, ha még tudsz egy dolgot rólunk. Az elvileges ellenségeink a barátaink! - intett Edward a kezével Jacob felé.

- Ó, igen tudom! Szia Jacob!

- Ho-honnan tudod a nevem? - dadogott Jake

- Óh! - nevetett föl - Én mindenre emlékszem.

- Akkor gondolom Renesmee-re is emlékszel. - mondta Edward, majd Nessie-re mutatott.

- Igen. De hogy megnőttél. - somolygott a legfrisebb vegetáriánus

- Szia Jane - integetett felé Nessie.

- Hé! Nyugi! Nem kell félni tőlem. - a szája sarka kicsit legörbült

- Nem féltem. Csak... - próbált magyarázkodni, nem sok sikerrel

- Értem - bólintott egy aprót Jane. Majd néhány percig néma csöndben voltunk.

- Jane? - szólítottam meg

- Tessék? - fordította felém a fejét

- Jártál iskolába? - érdeklődtem

- Már megint az az iskola! - nevetett Emmett

- Emmett értsed meg, vámpírként más az iskola, mint emberként! - mentett meg Jane. Hálás pillantást lövelltem felé. Erre ő egy aprót biccentett. Ekkor érzetem, hogy jól megleszek vele.

- Szóval akkor te jártál iskolába? - kérdeztem meg újra

- Igen. De már régen. Vámpírként is megpróbálkoztam vele. Úgy sokkal jobb. Igaz még egy évig sem tanultam. Túlságosan csábítottak akkor az emberek. - hajtotta le a fejét.

- De az már a múlt - mosolygott rá Alice

- Igen - majd viszonozta a mosolyt a kis Jane is.

- Nem baj, hogyha ezentúl Törpillának foglak hívni? - röhögött fel Emmett.

- Öööö... - habozott Jane

- Emmett, mintha számítana, hogy mit is mondd... - mondta Edward

- Jójó. Tudom. Törpilla. - vigyorgott a szőkehajú lányra

- Hé! - Jane összehúzta a szemöldökét.

- Nyugi, velünk is ezt szokta csinálni. Csak néha eléggé tapintatlan. - magyaráztam

- Néha? - nevetett föl Edward

- Jólvanna! Nem kell oltogatni, öcsike!

- Látod? - mutattam Emmettre. - Ő már csak ilyen - nevettem fel

- Látom. De lesz időm megszokni. Ugyebár. - majd egy mosoly terült szét az arcán

- Igen. - mondta szeretetteljesen Esme

- Még egyszer köszönöm, hogy befogadtatok. Ha nem bánnátok elmennék még egyet vadászni.

- Nyugodtan. Menj csak! - somolyodott el Carlisle. Mikor Jane kilépett az ajtón, Rose belekezdett a mondanivalójába.

- Nekem ez a csaj gyanús - mondta Rose, majd az ajtó felé mutatott, ahol az előbb állt pár másodperce

- Rosalie! Nugodj meg! Én semmi ellenséges szándékot nem érzetem tőle. Csak azt, hogy nagyon szeretne a családba tartozni és miután ez megtörtént, hálát éreztem. - világosította fel Rosalie-t

- Én meg semmilyen ellenséges gondolatot nem hallottam tőle. Azon gondolkodott, hogy mikor fog úgy igazából a családhoz tartozni. Meg, hogy Esme és Carlisle mikor fog úgy tekinteni rá, mint ránk. Meg hogy melyik lesz az ő szobája. - kuncogott fel

- Tényleg melyik is? - érdeklődött Esme

- Hát, van egy szoba amit nem használunk. Abba csak egy ablak van. Elég sötét a többi szobához képest. De aranyos. És elég nagy is neki. - csilingel Alice

- Rendben. Veszek neki egy ágyat, meg ami kell. Meg még veszek pár dolgot. - mosolygott egyenes Carlisle-re Alice. Majd megragadta Jazz kezét és Nessiét is. Renesmee pedig húzta magával Jacobot. Önkéntelenül is felnevettem, mint mindenki.

- Nessie-t miért cibálta el? - érdeklődött Emmett

- Sulis dolgok miatt - kiabálta vissza Alice. Mindenki felkuncogott.

- Felmegyünk? - suttogta a fülembe Edward. Én aprót bólintottam, majd megindultunk a lépcső fele. Edward kinyitotta előttem az ajtót. Én ledőltem az ágyra, Edward pedig lassú zenét rakott be, majd odafeküdt mellém.

- Ugye majd meg fogod azt csinálni, hogy minden óránk együtt legyen? - néztem rá bociszemekkel

- Nincs olyan dolog, amit ne teljesítenék-e gyönyörű szempár gazdájának - mosolyodott el Edward, majd egy apró csókot lehelt ajkaimra. - Habár ezt már te is meg tudnád tenni!

- Lehet, habár fogalmam sincs, hogy kell... - görbült lefele a szám széle. Edward felkacagott.

- Nem nehéz. Csak mélyen a szemébe kell nézned. Ennyi - simított végig az arcomon.

- Ennyi? - nyíltak ki a szemeim. - Az hittem valami bonyolult folyamat. - Edward még jobban elkezdett nevetni.

- Ilyen egyszerű. - nevetett még mindig

- Nem illik kinevetni! - húztam föl az orrom

- Jó, bocsi, csak ez vicces volt. Megbocsátassz? - az utolsó mondatnál a nevetést befejezte, és kérlelően nézett a szemeimbe. Nem válazsoltam, csak elkezdtem csókolgatni. Száját, arcát, nyakát... Majd mikor abbahagytam, szorosan Edwardhoz bújtam.

- Ezt vehetem igennek? - kacagott fel

- Igen! - majd játékosan beletúrtam a hajába - Mit szólsz Jane-hez? - érdeklődtem

- Meglepődtem rajta. De nem lesz semmi gond vele.

- Igen-igen. Így, nagyon aranyos nekem. Azt hiszem jól ki fogok jönni vele.

- Igen - nevetett föl Edward

- Most min nevetsz? - húztam fel az egyik szemöldököm

- Ő is ugyanezt gondolja rólad, meg Alice-ről. De elsősorban rólad.

- Tényleg? - lepődtem meg. Ma már sokadjára.

- Igen.

- Szeretlek. - bújtam még jobban hozzá.

- Énis szerelmem. Örökké.

- Én még annál is tovább - mondtam. Edward elkezdte simogatni a hátamat. Tudtam, ha még ember lennék, akkor msot mély álomba merültem volna. De mivel vámpír vagyok, ez csak megnyugtatott, ellazított. Majd arra eszméltünk fel, mikor Alice-ék visszaértek. És Jane még sehol. Biztos csak vadászik. Gyorsan lementünk a nappaliba.

- Sziasztok. Nah bevásároltatok? - kérdeztem

- Igen, mindent megkaptunk.

- Bella, képzeld. Negyed órán keresztül a kocsiban kellett üldögélnünk, mert Alice-ék még elmentek valahova.

- Tényleg? Hova? - fordultam a legjobb barátnőm felé.

- Azt nem mondom, hogy hova, de azt mindjárt, hogy miért - vigyorgott rá teli szájjal. Majd Alice egy szatyorból 3 dobozt vett elő, és azt átadta Carlisle-nek.

- Bella, Nessie, Jake! Gyertek ide, kérlek! - mondta Carlisle, majd megindultunk felé. - Ez a tietek! - nyújtott mindegyikünknek egy dobozt. Felnyitottam.

- Ez ez az enyém? - hápogtam. Majd kivettem a tárgyat.

- Persze. De neked ezt sokkal korábban oda kellett volna adnunk. És ezért bocsánatot kérünk. Csak senki sem volt hajlandó megcsinálni.Ugye tudod, hogy mindegyikünk hordja valamiféle módon a Cullen címert. Mi fiúk egy karpánton, Alice és Rose egy nyakláncon, Esme gyűrűn viseli. Te pedig a karkötő formájában. Mint tudjuk, nagyon szereted azt a karkötőt, ami most rajtad van. Ennek a mintájára csináltattunk neked egyet. Csak ennél a kő helyett a címer van. - világosított fel második apám.

- Ó, köszönöm. És semmi baj. - majd a nyakába borultam. Mindenkit megöleltem. Utolsónak Edwardot hagytam. Teljes erőmből megöleltem. Majd gyengéden megcsókoltam. Majd feltettem a jobb kezemre a gyönyörű karkötőt. Amin ott díszelgett a címerünk.

Nessie csak most nyitotta ki a dobozt. Neki egy fülbevalón volt a címer. Rögtön fel is tette. Megjegyzem, nagyon jó választás volt, mert illett hozzá. És végül Jacob nyitotta fel a dobozt. Az övébe ugyanaz volt, mint a fiúké. Egy csuklópánt. Most olyan jó érzésem támadt. Nagyon boldog voltam. A szememet alig tudtam levenni a karkötőmről.

- Bella, mit szólsz hozzá? - kérdezte Alice, majd felmutatott egy válltáskát.

- Nagyon szép. - válaszoltam Alice kérdésére. Tényleg szép volt. A táska alapja fekete a jobb oldalán, meg színes csíkok, és minták voltak. Egyedi volt.

- Az jó - mosolygott - Mert a tied! - majd odajött, és rátette a vállamra.

- Köszönöm, Alice! - mosolyogtam rá. Éreztem, hogy a táskában még vannak cuccok. - Alice a táskában még vannak cuccok? - kérdeztem meg

- Aha - bólintott, de nem nagyon figyelt rám. Keresett valamit. - Ami benne van az mind a tied, és szükséged lesz rá.

- Ó, értem.

- Megvagy! - mondta Alice, majd kivett megint egy táskát a 20szatyor egyikéből.

- Ez a tied Ed! - csilingelte Alice

- Köszi, de volt táskám - mondta Edward

- Tudom, de az már nem divatos - vonta meg a vállát. - De ez az! - mutatott a táskára. Majd mindenkinek odaadta, amit vásárolt. Mindenki kapott táskát tele tollakkal és füzetekkel.

- Tisztára mint elsőben - suttogtam Edward fülébe, mire ő felnevetett. Én is vele nevettem

- Ahogy mondod, ahogy modnod. - vigyorgott.

- Mindig ilyen, ilyenkor?

- Nem. Ha a kedvére gondolsz. Ha meg a vásárlásra, akkor ilyen volt mindig is. Mindenből új... - horkantott föl Edward

- Figyelj legalább divatosak vagytok. Habár nekem először az arcotok tűnt fel, majd egyszer a furgonomban figyeltem meg a ruhátokat. - simítottam végig az arcán

- Szóval az arcunk... - kacagott fel Edward

- Igen. - majd adtam az arcára egy puszit.

- Alice? - szólította meg Esme - Mit vettél Jane-nek?

- Hát... ágyat, számítógépes asztalt, laptopot, hi-fit, ruhákat, és ágyneműket. Meg ugye még sulikezdésre pár cuccot.

- Húha, és ilyen gyorsan végeztél?

- Hát persze. Már tudom mi hol van. - vont vállat Alice. Majd hallottuk, hogy Jane megérkezett.

- Sajnálom, hogy sokáig elvoltam, csak mindent kipróbáltam. És arra jutottam, hogy a Grizzly a legfinomabb. - a szeme, már nagyon hasonlított a milyénkre.

- Hé, az az én kedvencem!

- Mosmár az enyém is! - öltötte ki a nyelvét a kis Jane a nagydarab Emmettre.

- Tessék ez itt a tied! - nyújtott Alice Jane-nek egy táskát.

- Öö... köszi. Megyünk suliba? Mikor? - kérdezte meg izgatottan.

- Hétfőn beiratkozunk. - közölte Alice

- Rendben - bólintott a kis Jane

- Gyere megmutatjuk Bellával a szobádat! - mondta Alice, amjd megfogta Jane kezét, és elindultunk a lépcső felé. Alice eltakarta Jane szemeit, én pedig kinyitottam az ajtót.

- Figyelmeztetlek, még nem volt időm mindent megvenni.

- Értettem. - majd Alice elvette a kezét. - Hűha.

- Tetszik? - érdeklődtem

- Nagyon is. Kösz Alice - majd megölelték egymást. - Nagyon szép az ágy, és az ágyneműhuzat.

- Még egyszer nagyon köszönöm.

- Örülök, hogy tetszik - mondtuk egyszerre Alice-szel, amire mind a hárman felnevettünk.

- Úgy örülök, hogy itt lehetek! - mondta Jane, majd helyet foglalt az ágyon.

- Nézd, tudom, hogy nem most kellene felhoznom, de Marcus tulajdonképpen mit akar? - kérdeztem meg tőle, majd helyet foglaltam mellette az ágyon. Így tett Alice is, csak ő a másik oldalára ült.

- Hát... Marcus nem nézte jó szemmel, hogy barátkoztok a farkasokkal, meg Nessie-t. Pedig szerintem tök aranyos. Csak fél tőlem - biggyesztette le ajkait

- Nyugi. - simítottam meg a vállát. - Csak még elég félelmetesen látott téged. De majd megszeret.

- Igéred? - nézett a szemembe

- Igérem - mosolyodtam el

- Köszi. Na szóval és meg akar öletni titeket. Meg még a másik kifogása, hogy lassan többen vagytok, mint ők. Vagyis már többen. Csak itt nincsenek őrök. Egyéb érdekes kifogásokat is talált. Ami egy nagy hülyeség. - kacagott fel keserűen

- Például? - kérdezte Edward, aki az ajtóban állt. Majd beljebb jött. És leült törökülésbe velem szembe. Én rámosolyogtam, amit viszonzott.

- Á, szia Edward! Hát például azt találta ki indoknak, hogy ti nem is vagytok igazi vámpírok. Mert, hogy ti vegák vagytok.

- Lehet. De bennünk talán több az emberi - válaszolt Edward

- Az biztos. Ti nem vagytok gonoszok, mint ők - mondta ki utálattal az ők szócskát - Én sem. Csak ez volt akkor a feladatom.


Egész éjszaka beszélgettünk, mig nem virradt másnapra, és iskolába kellett menni. Újra.

Ott van a karkötő. Most képzeljétek el ugyanezt a karkötőt, csak úgy, hogy a Cullen címer van, a kék kő helyett. Hozzászólásokat kérek :)

Új idilli New Moon kép!! *.* + majdnemcsók *.* jobb minőségben!!:D

Jujj egy új new moon kép *.* Tippeim szerint valamelyik álomjelentből lehet. Hmm... * gondolkodik* Nem tudom melyikből Na majd meglássuk :) Edward ruhája, Bella ruhája *.* Szépek :D Meg ők is így együtt ^^ És ez a majdnem csók áh.. amúgy ez egy magazinban jelent meg :D van még itt És itt olyan ügyesen megmondták azt, hogy az első kép olyan, mintha Bella már vámpír lenne... És netalántán ez a látomása Alice-nek, amit megmutat Aronak... nah mit gondoltok? Én azt, hogy VÁROM!!!!!:D

Ashley a Saturday Night Magazinban

Jujj ezeken a képeken nagyon jól néz ki *.* Nekem is kell ilyen ruha. A többi képért katt a képre :) Amúgy a kedvenc színem a lila :D

Twitter

Ide most fel fogom sorolni azokat a színészeket, akiknek van Twitter-ük :)





- Dakota Fanning 'Jane'
- Peter Facinelli 'Carlisle'
- Ashley Green 'Alice'
- Anna Kendrick 'Jessica'
- Rachelle Lefrevre 'exVictoria'
- Billy Burk 'Charlie'
- Justin Chon 'Eric'
- Christian Serratos 'Angela"
- Jamie Campbell Bower 'Caius'
- Michael Sheen 'Aro'
-Gil Birmingham 'Billy'
- David Slade 'Eclispe rendezője'

Itt végig tudjátok követni az ő "életüket" ( már amennyit leirnak xD ) Jó ha tudsz angolul :)

Haha Ez vicces :'D

Jujj. Ezt a képet meg kellett veletek osztanom:) Történetet van :D Épp bújtam az egyik lapot, közben ittam. Mikor ezt megláttam el kezdtem röhögni, és félrenyeltem. Majdnem megfulladtam, de túléltem :D Jó rötyögést :)

Nem tudom mik, de jól néznek ki :)

╔══╦══╦══╦════╗
╚╗╔╣╔═╣╔╗║╔╗╔╗║
═║║║╔═╣╚╝║║║║║║
═║║║╚═╣╔╗║║║║║║
═╚╝╚══╩╝╚╩╝╚╝╚╝
╔══╦══╦╗╔╗╔╦══╦══╦══╗╔╗
║╔═╣╔╗║║║║║║╔╗║╔╗║╔╗║║║
║╔═╣║║║║║║║║╚╝║╚╝╣║║║╚╝
║╚═╣╚╝║╚╝╚╝║╔╗║╔╗║╚╝║╔╗
╚══╩══╩════╩╝╚╩╝╚╩══╝╚╝
╔══╦══╦══╗ you have been diagnosed
║╔╗║╔═╣╔╗║ with Obsessive Cullen
║╚╝║╚═╣╚╝║ Disorder put this on your
╚══╩══╩══╝ profile if you've caught it to.

********(¨`·.·´¨).I.(¨`·.·´¨)* *********
****(`·.·´`·. ¸.·;Love`·.¸.·´`·.·´)*****
*****`·.¸.·´*Edward Cullen*`·¸.´******
*******`·.¸(¨`· Forever·´¨)..·´********
**************`·.¸.·´********* ******



█████████████████100% Team Edward

█████████████████100% Twilight fan

█████████████████100% a Bella/Edward supporter

♥TEAM EDWARD!!!♥

¤ø„¸¨°º¤ø„¸¸„ø¤º°¨¸„ø¤º°¨
¨°º¤ø„¸ Robert Pattinson ¸„ø¤º°¨
¸„ø¤º°¨ ROCKS!! ``°º¤ø„¸
¸„ø¤º°¨¸„ø¤º°¨¨°º¤ø„¸¨°º¤ø

╔══╦══╦╗╔╗╔╦══╦══╦══╗╔╗
║╔═╣╔╗║║║║║║╔╗║╔╗║╔╗║║║
║╔═╣║║║║║║║║╚╝║╚╝╣║║║╚╝
║╚═╣╚╝║╚╝╚╝║╔╗║╔╗║╚╝║╔╗
╚══╩══╩════╩╝╚╩╝╚╩══╝╚╝
╔♫═╗╔╗ ♥★
╚╗╔╝║║♫═╦╦╦╔╗
╔╝╚╗♫╚╣║║║║╔╣ ♥Twilight♥
╚═♫╝╚═╩═╩♫╩═╝♫
I♥Twilight♥
..I♥Twilight♥
....I♥Twilight♥
......I♥Twilight♥
........I♥Twilight♥
.........I♥Twilight♥
..........I♥Twilight♥
.........I♥Twilight♥
........I♥Twilight♥
......I♥Twilight♥
....I♥Twilight♥
...I♥Twilight♥
.I♥Twilight♥
..I♥Twilight♥
....I♥Twilight♥
......I♥Twilight♥
........I♥Twilight♥
.........I♥Twilight♥
..........I♥Twilight♥
.........I♥Twilight♥
........I♥Twilight♥
......I♥Twilight♥
....I♥Twilight♥
...I♥Twilight♥

♥**♥**♥**♥**♥**♥**♥**♥**♥**♥** ♥**♥
♥ I LOVE THE TWILIGHT SERIES**♥
♥**♥**♥**♥**♥**♥**♥**♥**♥**♥** ♥**♥
♥ EDWARD AND BELLA 4- EVER**♥
♥**♥**♥**♥**♥**♥**♥**♥**♥**♥** ♥**♥

(\__/)
(='.'=)
(")_(") TWILIGHT BUNNY!!!!
You say Romeo and Juliet,
I say Edward and Bella,
You say Werewolves,
I say Vampires,
You say you're creepy
I say i know! :)


.......*.........*
.....*...............*
...*....................*
..*......................*
.*........................*... ......*....*
*.........................*... *..............*
.*.........................*.. .................*
..*.........................*. ...............*
...*.... TWILIGHT .........*
.....*........................ ..........*
........*..................... ......*
...........*.................. ....*
...............*.............. .*
..................*..........*
.....................*.....*
......................*..*
........................*
........................*
.......................*
........................*
..........................*... ...*.........*

.....*...............*
...*....................*
..*......................*
.*........................*... ......*....*
*.........................*... *..............*
.*.........................*.. .................*
..*.........................*. ...............*
...*.... Robert Pattinson .........*
.....*........................ ..........*
........*..................... ......*
...........*.................. ....*
...............*.............. .*
..................*..........*
.....................*.....*
......................*..*
........................*
........................*
.......................*
........................*
..........................*
..........................*... ...*.........*

♥_♥_♥___♥_♥_ Put this
♥___♥_♥___♥ heart
_♥___♥___♥_ on your
__♥_____♥__ page if
___♥___♥___ you love
____♥_♥____ Edward Cullen
_____♥_____ As much as Bella

(¸.•´ (¸.•` Edward Cullen*.*.*.** . *.*. *
...*(¨`•.•´¨) .*.*.*.*Bella Swan.* * .
. * .`•.¸(¨`•.•´¨) * . * . * . * ...*
. * .*True Love ForEver(¨`•.•´¨) * . *
* .. *..(¨`•.•´¨). *`•.¸.•´* . *
..* ... *`•.¸.•´ * *. * . * . * ... *
´*•.¸(*•.¸♥¸.•*´)¸.•*´
♥«´¨• Twilight •´¨`»♥
¸.•*(¸.•*´♥`*•.¸)`*•.¸
´*•.¸(*•.¸♥¸.•*´)¸.•*´
♥«´¨• New Moon •´¨`»♥
¸.•*(¸.•*´♥`*•.¸)`*•.¸
´*•.¸(*•.¸♥¸.•*´)¸.•*´
♥«´¨• Eclipse •´¨`»♥
¸.•*(¸.•*´♥`*•.¸)`*•.¸
´*•.¸(*•.¸♥¸.•*´)¸.•*´
♥«´¨•BreakingDawn•´¨`»♥
¸.•*(¸.•*´♥`*•.¸)`*•.¸
´*•.¸(*•.¸♥¸.•*´)¸.•*´
♥«´¨•Midnight Sun•´¨`»♥
¸.•*(¸.•*´♥`*•.¸)`*•.¸
´*•.¸(*•.¸♥¸.•*´)¸.•*´

Sok-sok New Moon-os ikon :)

Katt ide a többi képért: Click!

Full Moon 8. rész

Új családtag

Az új nászutunk Edward-dal nagyon jó volt. Újra éltük mindent. Csak én most vámpír fejjel. Csodás volt az az egy hónap. Visszatértek az emlékeim. Olyan jó volt mindent újraélni. El sem akartam onnan jönni. Edward se. Mikor megérkeztünk, mindenki örült nekünk. Hiányozunk nekik. Ők is nekünk. Ez tagadhatatlan tény volt. Nessie-ék is jól érezték magukat. Utánunk jöttek meg egy nappal, mert késett a repülőjük.

A nappaliban beszélgettünk a nászutakról. Edward már elregélte a miénket. Most pedig Nessie-éké jött:

- Tényleg? De hülye vagy Jake! - nevetett fel Emmett

- Miért? Jó vízben úszni farkasként - nevettett fel Jacob

- Renesmee, nem volt utána ázott kutyaszag? - vonta fel a szemöldökét Rose

- Egy kicsit. - vigyorodott el - Eljátszott még egy kicsit a vizben. Ezután jött csak az eső - nevetett fel már vagy századjára Nessie

- Milyen eső? Én nem láttam esőt - mondta Alice

- Nem olyan! - kuncogott fel - Hanem miután kijött a vízből, megrázta magát. Az nagyon vicces volt.

- Ja! Az más! - nevetett Alice.

- És volt egy kis...? - hallgatott el jelentőségteljesen Emmett, miközben felvonta a szemöldökét. Jasper röhögött, közben belebokszolt egyet testvére vállába. Rosalie kupánvágta a kezébe kerülő újsággal.

- Amúgy jól éreztétek magatokat? - kérdeztem tőlük, figyelemelterelésképpen

- Igen, nagyon! - mind a ketten hálásan néztek rám

- Örülök neki - mosolyodott el Edward

- Én - mondta Alice, majd a szeme üveges lett

- Alice mit látsz? - térdeltem le elé. - Alice?! - megráztam a vállát. Semmi. - Alice!!

- Te... tessék? - kérdezte majd megrázta a fejét. A tekintetét az arcomra szegezte

- Mit láttál?

- Marcus megint bepróbálkozott. Sokan felháborodtak. Jane és Alec összevesztek.

- Ez nem lesz jó. - mondta Carlisle

- De anniyra szerették egymást. - hitetlenkedett Esme - Hogy tudtak összeveszni

- Hát, Alec Marcus mellett áll, Jane a mi oldalunkon. - mondta Alice megint öveges tekintettel

- Jane a mi oldalunkon? - hüledeztem

- Nekem ez új! - mondta Rose

- Megkedvelte Bellát.. Az idők során... - mondta Alice

- Tényleg? - kerekedtek el a szemeim

- Tényleg.

- Bella - szólt hozzám Nessie. Megmondtam neki, hogy ne anyának szólítson, mert ő is ugyanannyi idős mint, én. Kinézetre persze.

- Tessék?

-Tudom, hogy nem ide tartozik, de akkor elmehetnék Jacobbal körülnézni az iskolában?

- Igen! Menjetek! - csillogott fel a szemem

- Ennyire várod már a sulit? - nevetett fel Jasper

- Ő még nem tudja, milyen így, vámpírként. Megértem a viselkedését - védett Edward

- Na de Edward! - tiltakozott Emmett

- Nincs semmi de! Ha ti nem akartok akkor nem jöttök.

- De még nem is biztos, hogy mehetünk... - szólt közbe Rosalie

- Igen, de ha mehetünk...

- Nos ki fog jönni? Ha lehet? - tettem fel a kérdést

- Hát Carlisle és Esme tuti nem! - baromkodott Emmett

- Gondoltuk - nevetett fel az egész bagázs

- Ahogy mondod Emmett! - vigyorodott el Carlisle

- Azt hiszem mi már kinőttünk az iskolapadból - mosolygott Esme

- Az tuti! - jegyezte meg Emmett

- Na, ha kinevetgéltétek magatokat, akkor mondjátok meg, hogy ki is jön? - fordultam a többiek felé

- Rám számíthatsz! - mondta Edward majd megcsókolt

- Rám is! Várom már a közös óráinkat Bella! - kacagott fel Alice

- Ha Alice megy, akkor én sem maradok itthon - somolygott Jazz

- Rosalie? - fordultam felé

- Hát... - elkezdett a magassarkújával kopogni a padlón - Ezt Emmett-re bízom.

- Jó, akkor Emmett?

- Hugicám - fordult felém - Kíváncsi vagyok a szereplésedre, szóval naná! Én megyek. Akkor Rose is jön!

- Éljen! Ez király lesz. Mint régen... - meredtem el a távolba. Majd lepergett előttem a múltam. Mikor az ebédlőben voltam, és akkor pillantottam meg először a Cullenékat, a mostani családomat. Jessica világosított fel, hogy kik is ők. Persze az igazságot ő sem tudta, de amennyit egy ember tudhatott róluk, azt elmondta. Emlékszem az első biológia órára. Majd amikor előszőr állt velem szóba Edward. Mikor majdnem elütött Tyler... Ha Edward nincs ott én már, mint akkor mondtam " csak egy horpadás lennék Tyler szélvédőjén " Majd, mikor először ebédeztem vele, de ő nem evett. Mindenre emlékszem. A szemem elkezdett viszketni. Noha vámpirként már képtelen vagyok a sirásra, de ilyenkor egy szúró viszkető érzést érzek a szememnél. Elérzékenyültem az emlékek végigpörgetése alatt. És most én oda fogok visszamenni. Remélem sok órám lesz a testvéreimmel. Edward biztos megcsinálja azt, hogy minden óránk együtt legyen. Habár, szerintem erre már én is képes lennék, de haggyuk inkább a profikra. Kiváncsi vagyok, hogy a tablókép még a suliban van-e. Ez az egyetlenegy jel lesz rólunk. De kétlem, hogy észrevenné valaki. Én egyszer végignéztem az ilyen tablókat. És már nem tudnám visszaidézni. Az embereknek nem jó a memóriájuk. Szerintem, ha kétszer lennék a képen, azt se vennék észre. Hát, majd meglátjuk - sóhajtottam fel

- Akkor, mi iratkozzunk be? Feltétlen?

- Igen ti igen! - mosolyodott el Carlisle - Okosnak kell lennetek - vigyorgott. Jake fújtatott egyet. Nevetnem kellett a reakcióján.

- Akkor mi megyünk - mondta Nessie, majd Jacobot karonfogta, és elindultak a garázs fele. Felkuncogtam.

- Mi olyan vicces hugica? - érdeklődött Emmett. - Én is nevetni akarok!

- Hát, Jake-nek nincs ínyére ez a sulis dolog. - most már nevettem.

- Tényleg nem - majd mindenki követte a példám. Hangosan zengett a nevetéstől a Cullen ház.

- Alice sakkozunk? - kérdeztem meg. Alice szeme felcsillant. Gondolta, biztos győz, mert látja, hogy hova lépek. De én egy turpisságra készülök.

- Persze. - majd hozta is a sakktáblát

- Azt hiszed, hogy leverheted Alice-t, kicsi Bella? - gúnyolódott Emmett.

- Igen azt! - húztam ki magam

- Fogadjunk! Én egy 10-est teszek Alice-re. - mondta Jasper

- Alice-re egy10-est! - csapott az asztralra Emmett

- Én egy 20-ast Bellára! - mondta Edward

- Edward, lehet, hogy ő a világod közepe, de én láttam, hogy én nyerek! - mondta Alice

- Én bizom benne!

- A te pénzed bánja. - vont vállat Rosalie - Én is egy 10-est Alice-re

- Valaki még? Először? Másodszor? Harmadszor? Jó, hát, akkor senki. - rekesztette be a fogadást Jasper. Gyorsan hátranéztem Edward-ra majd rákacsintottam. Majd kiterjesztettem rá a pajzsomat, mig Alice a bábukat állította fel.

- Segítesz? - kértem gondolatban

- Persze. Ó, olyan jó a gondolataidat olvasni. El sem tudod képzelni mennyire. - majd odaállt a hátam mögé. Kezeit a vállamra tette. És igy vártuk a játék kezdetét.

- Alice, legyél te a fehér, rendben?

- Nekem oké. - majd megfordította a táblát, hogy a fehérek legyenek a térfelén.

- Nah, akkor - gondolkodott egy fél másodpercet, majd egy paraszttal előrébb lépett. Én meg próbáltam nem eldönteni, hogy használom Edward képességét. Én is ki léptem egy paraszttal. És igy ment ez tovább, mikor egyszer a távolba meredt.

- Bella! Ez nem ér! - sikított fel Alice

- Mi nem ér? - adtam az ártatlant. Edward felkuncogott a hátam mögött.

- Hát, hogy Edward-tól segítséget akartál volna kérni - mondta durcásan

- És ha nem kértem volna, akkor meg te nyertél volna. Enniy - vigyorogtam

-Jól van. Mind a kettőnk részéről hülyeség volt. - mosolyodott el

- Tudtam, hogy megbocsátasz. - majd megöleltem

- Nem is haragudtam rád. - ölelt vissza

- Ó, és akkor ki nyert? - kérdezte Emmett

- Senki. Bátyókám, megmarad a pénzed - nevetett fel Edward.

- De Bella, ha ezt előbb is közölted volna, akkor rád tettem volna. Habár mindegy lett volna. Nah de érted - gabalyodott bele a szavakba Emmett

- Igen, értem, persze - nevettem föl Emmett bakiján. Majd Edwardhoz fordultam. A nyaka körül összefontam a kezemet, és egész testemmel hozzásimultam. Ő a kezét a derekamra tette. Igy álltunk pár másodpercig, mig elmélyedtünk a másik szemében.

- Felmegyünk? - kérdeztem meg halkan. Ő csak bólintott egyet, majd kézen fogott, és elindultunk a szobánk felé. Mikor beértünk odaballagtam a CD-s állványhoz, kikerestem a Yiruma CD-t, majd benyomtam a 4.-es gombot. Ez volt a Moonlight. Imádom.

- Moonlight? - kérdezte meg Edward, majd odajött és megölelt.

- Igen. - majd még jobban hozzásimultam. Ajkamat az övére tapasztottam. Kezem lejjebb csúszott, majd az inge alatt simogatta márvány testét. Egy kopogás zavart meg minket. Lemondóan sóhajtottam.

- Bújj be! - mondtam, majd kivettem a kezem Edward inge alól

- Visszajöttetek? - nyilt ki Edward szeme - Mi volt?

- Hát.. - jött beljebb Nessie - Igazából semmi. Nincsenek iratok. Semmi.

- Nessie! - szólt rá kicsit dühösen Edward

- Mi az? - értetlenkedtem

- Nessie, el lopta az iratokat. Igy tiszta ügy. És hova tetted a papírokat?

- Ööö... Jacobnál van - miközben bezsélt elmélyülten tanulmányozta a cipőjét

- Nem baj, drágám! Megyünk suliba! - örvendeztem. Nessie fura arccal nézett rám.

- Jól vagy?

- Persze, csak örülök. Te nem tudhatod, hogy nekem mennyi emlékem kötődik oda. - majd hátrapillantottam Edward-ra, aki megmutatja a csibész féloldalas mosolyát. Majdnem odarohantam hozzá. De csak majdnem. Itt volt Nessie.

- Jóó. Akkor én most megyek is - majd háttal el kezdett sétálni az ajtó felé. Mielőtt kiléphetett volna Alice itt termett.

- Gyere Nessie, elmegyünk iskolaszereket vásárolni. Mindnekinek vezsünk szép dolgokat. - ragadta meg lányom kezét a legjobb barátnőm.

- Gyertek Edward! Kisérjetek minket le. - követelte Alice az ő kis csillingelő hangján

- Megyünk! - nevetett fel Edward. Majd elindultunk a lépcső fele.

- Jake hol van? - kérdezte meg Alice

- A konyhában lesz. Szerintem. - Alice felrötyögött:

- Gondolhattam volna. - majd mikor leértünk a lépcsőn Alice-ék a komyha felé vették az irányt, mi pedig csatlakoztunk Emett, Rose, Jazz, Esme és Carlisle társaságához.

- Jasper, mész te is? - biccentettem a fejemmel a konyha felé

- Szerintem muszáj lesz... - vett egy mély levegőt. Majd kintről lépteket hallottam. Hallottunk. Majd kopogást. Mindenki "egy emberként" fordult az ajtó felé.

- Mi az a... - mondta Emmett döbbenetében

- Jól mondod - mondtam, tágra nyilt szemekkel.

- Mit keres itt? - kérdezte meg Alice. - Mikor a konyhában voltam, akkor volt egy látomásom, hogy bekopog. És... - halt el a hangja egy kicsit - De az előzményét nem láttam. - Carlisle felállt, majd kinyitotta az ajtót.

- Mi szél hozott erre felé? - mondta az alacsony lánynak. - Talán gyere beljebb. - majd karjával beinvitálta a szobába.

- Köszönöm Carlisle. Én..nem is tudom, hogy hol kezdjem...

- Hát talán az elején - mondtam. Majd rám szegezte a tekintetét, ami eddig a padlót fixirozta.

- Hát.. hát.. - habogtam. - A szemed... nem is vörös már annyira, mint ahogy múltkor láttalak... - ámúldoztam

- Tudom. Nah szóval. Elkezdem.

- Hallgatunk Jane. - mondta Carlisle nyugodt hangon

- Szóval a Volturi között, most nagy a vita. Marcus rátok akart támadni. De megtiltották neki. Nemrégiben megint előhozakodott ezzel a tervvel. És ekkor már az ő pártjára is álltak. Köztük Alec is. - a szája lefelé kezdett görbülni. - Én nem akartam ellenetek fordulni. Soha! Csupán kötelességből kellett megtennem. De most a sarkamra álltam! Otthagytam a Volturit. Elkezdtem futni. Nem tudtam hova is megyek pontosan, csak rohantam. És mikor ráeszméltem, hogy hol vagyok, akkor eldöntöttem. Vagyis nem. Mert emlékeztem Alice képességére. És nem akartam, azt, hogy lássa, hogy jövök. És idefele sokszor táplálkoztam. Őzzel, meg ami állat épp az utamba botlott. És, egy valamit nem tudom, hogy hogy kérdezzem meg...

- Ez mind szép tőled Jane! - mondta Carlisle.

- Na, halljuk a kérdésed! - már kiváncsi voltam rá, hogy miért is jött pontosan. Felálltam Edward mellől, majd közelebb léptem a jövevényhez.

- Hát jó! sóhajtott egy nagyot. Szóval, szertnék csatlakozni hozzátok - nyögte ki végre
Jane.

- Jane Volturi. Jane Cullen. Hmm - fontolgatta Emmett. Majd mindneki megnémult.

- A Volturihoz hozzászoktunk. De szerintem a Cullen-hez is hozzászokunk. - mosolyodott el Carlisle

- Ó, komolyan? Köszönöm. Igérem jól fogok viselkedni. - mosolyodott el

- Remélem is - mondta Carlisle - majd a kezét odanyújtotta Jane-nek - Üdv a családban! - Jane viszonozta a kézfogást. Majd a szemei felragyogtak.

- És a képességed? - nyögtem ki.

- Nyugi Bella. Senkit sem fogok bántani! - lépett közelebb hozzám Jane - Megölelhetlek? - kérdezte, majd megint a padlót kezdte nézegetni. Váratlanul ért a kérdése. Edward megmerevedett.

- Ööö, nyugodtan. - mikor kimondtam már a karjaiba is zárt.

- Úgy szerettem volna már barátnőket. Alice, Rosalie?

- Örülök, hogy itt vagy Jane - mondta Alice, mert látta, hogy Rose egy szót sem fog szólni.

- Én, nem ilyennek ismertelek meg! - mondtam

- Tudom. Pedig ilyen vagyok. Szeretek szeretni. Szeretem ha szeretnek. Csak ezt az oldalamat nem fedhettem fel idáig...




Nah meglepődtetek? :D Remélem igen:D Irjátok le, hogy mikor elolvastátok a cimet, kire gyanakodtatok, ha gyanakodtatok... És amit hallgatnak Belláék a Moonlight az itt is megy a zenelejátszón. Szerintem nagyon szép:) Komiakt kérek!!:D ( bocs a helyesirási hibákért. majd kijavitom őke, csak smot este van..lehet elirtam...de most mennem kell...) Jó olvasást:)

New Moon Soundtrack

1. DEATH CAB FOR CUTIE - MEET ME ON THE EQUINOX
2. BAND OF SKULLS - FRIENDS
3. THOM YORKE - HEARING DAMAGE
4. LYKKE LI - POSSIBILITY
5. THE KILLERS - A WHITE DEMON LOVE SONG
6. ANYA MARINA - SATELLITE HEART
7. MUSE - I BELONG TO YOU (NEW MOON)
8. BON IVER & ST. VINCENT - ROSYLN
9. BLACK REBEL MOTORCYCLE CLUB - DONE ALL WRONG
10. HURRICANE BELLS - MONSTERS
11. SEA WOLF - THE VIOLET HOUR
12. OK GO - SHOOTING THE MOON
13. GRIZZLY BEAR - SLOW LIFE
14. EDITORS – NO SOUND BUT THE WIND
15. ALEXANDRE DESPLAT – NEW MOON (THE MEADOW)

ÚRISTEN!!!! ÁLOMKÉPEK!!!

A képre kattintva további 38 képet láthattok!!! úristen az álomjelenetek...:O imáádom(L) Ja folyamatosan bővüll:D

New Moon Calendar (képek)

Jujjdejóó képek!!!:D nagyban is!! kérek ilyet!!!:D Amúgy ma voltam moziünnepen, és bemutatták a new moon első előzetesét... Megjegyezném, hogy a forditás nagyon tréé volt :S

Életem legszebb nyara 6. fejezet

július 3 , júlus 4.


- Tessék? - szólt bele Edward

- Nagyon jó, hogy szóltál épp most... - hallgattatta el a vonal másik felén levő személy. Vagy Alice vagy Jasper. Túl fáradt vagyok ahhoz, hogy nyitva tartsam a szememet is.

- Jójó. Rendben. Akkor megbeszéltük. Kösz, még egyszer. Szia! - majd letette a telefont.

- Ki volt az? - suttogtam, mert hangosabban nem tudtam volna megszólalni.

- Alice. - majd az ölébe vett. Fejemet ráhajtottam a mellkasára, és pihentem.

- Mit akart? - érdeklődtem

- Hát, ugye az előbb majdnem elaludtál. Én haza akartalak vinni, hogy aludd ki magad. Alice ezt látta, és ha nem szól akkor lebukunk. Charlie meglátott volna. És akkor lett volna egy cirkusz.

- Ó, az nem lett volna jó - habogtam

- Aludj kedvesem, majd hazaviszlek. - mosolygott rám, szeretettteljesen, amitől a szivem kihagyott egy ütemet.

- Rendben. Tudtad, hogy nagyon kényelmes vagy? - bókoltam neki nevetve.

- Mostmár igen. - kuncogott vissza - Jó éjt! - majd adott egy jóéjt puszit a homlokomra. Ezután nemsokkal rá elnyomott az álom.

Azt álmodtam, hogy vámpir vagyok. És futok az erdőben, Edwarddal. Kerülgetem a fákat. Nagyon furcsa érzés ilyen gyorsnak lenni. Majd egy fának mentem. ami puha volt. És hideg. És karjai voltak. És...felébredtem

- Jajj a fa! - ültem fel az ágyban

- Milyen fa? - nevetett Edward

- Ah, csak álom - döltem vissza, majd kényelembe helyeztem magam szerelmem karjaiban.

- Elmondod? - nézett rám. Már megint elkápráztat.

- Ha ezt abba hagyod, akkor igen!

- Jaj, bocsi. Abbahagytam. Mondhatod!

- Jó. Szóval, azt álmodtam, hogy én is vámpir vagyok, és futok, majd nekimegyek egy fának. - Edward hangosan felnevetett

- Cstt! Halkabban! - csititottam

- Nyugi, nem hall minket senki. Talán Alice és Jasper. De ők nem számitanak.

- Elárulod, hogy ezen mi volt a vicces? - kérdeztem, mikörben egy nagyot ásitottam.

- Hát persze - nevetett fel újra. - Csak te tudsz, olyat álmodni, hogy neki mész egy fának, vámpir létedre is. De amúgy nem volt alaptalan az álmod. Mivel, ugye futva hoztalak el, és azt képzelhetted a futásnak. Amikor meg egy fának ütköztél, az meg az lehetett, ahogy le tettelek az ágyra. Mert el kezdtél mocorogni az ölembe, és kicsúsztál. Habár csak 5 centit "eshettél". Csoda, hogy nem ébredtél fel.

- Ó, értem. Nem bánod, hogyha tovább alszom?

- Hát persze, hogy nem!- simogatta meg az arcom. Jóleső borzongás futott végig az egész testemen. Majd ismét az öntudatlanságba csöppentem.

Reggel a beszűrődő hajnali fényre ébredtem fel.

- Hmm! - nyújtózkodtam egy nagyot

- Vicces a hajad! - nevetett fel Edward. Ő a fotelbe ült. Mikor fel ébredtem sem jött oda. Mindegy ráhagyom.

- Olyan, mintha egy oroszlán lennék? - vontam fel a szemöldököm

- Ahogy mondod. Ahogy mondod. - bólogatott vigyorogva

- Szóval akkor az oroszlánnak van egy oroszlánja? - kacagtam fel

- Csacsi, Bellám!

- Ó, szóval már csacsi is vagyok? - nevettem fel újra, boldogan.

- Ne forgasd ki a szavaimat, kedvesem! Há! Kétlem, hogy ezt ki tudnád forgatni. - majd féloldalasan elmosolyodott, amitől újra, kihagyott egy ütemet a szívem.

- Hát tényleg nem. - mosolyodtam el - Nem jössz ide mellém? - paskoltam meg magam mellett a helyet. Meg kellett kérdeznem.

- Ööö... fény. - majd hátranéztem. Az balakon csak úgy szűrődött be az éltető napsugár. Ami a vámpíroknak kedvezőtlen. Vagyis nem kedvezőtlen, de így hamar lelepleződnének... Gyorsan odaszaladtam, elhúztam a függönyt, és visszabújtam az ágyikómba. - Köszönöm! - hálás mosolyt küldött, majd elindult felém. Én pedig felpattantam, emberi percekre hivatkozva, majd besiettem a fürdőbe. Letusoltam, hajat fésültem és fogat mostam. Miikor kinyitottam az ajtót, megláttam Edwardot, ahogy szoborszerűen vár rám. Odarohantam az ágyhoz, a takaró alá bújtam, majd odasimultam Edwardhoz, és átöleltem. Karjait pedig körém fonta.

- Úgy maradnék így örökké! - sóhajtottam fel

- Tudom! Tudom én is!

- Hát akkor mire vársz? - néztem rá jelentőségteljesen

- Ne most Bella, kérlek. Ne rontsuk el a jelen pillanatát. - mosolygott, majd ajkait az enyémhez érintette. Ízlelgette, majd az enyém követelődzőbb volt. Beletúrtam a hajába, egész testemmel hozzápréselődtem. Éreztem, hogy fogy az oxigén készletem, de nem foglalkoztam vele. Inkább meghalok, minthogy abba hagyjam ezt a csókot. Vagyis úgyse halnék meg. Edward átváltoztatna, ha nem lenne más választása, ebben biztos vagyok. Óvatosan eltolt magától, majd egy puszit adott a számra. Így ültünk egy kicsit, egymás szemében elmerengve.

- Mit fogsz ma csinálni? - biccentettem az ablak felé.

- Nem tudom még. Azt hiszem átmegyek Jazz-ékhez. Gondolom te mész Charli-val valahová...

- Azt hiszem, igen. Mennem kellene. De nincs kedvem! - könyörögve néztem a szemébe.

- Ne nézz így rám! Nem tudok neked segíteni! -nevetett fel

- Óóó... - vettem le a tekintetem mézarany szemeiről

- Várj meg itt! - mondtam neki, majd kimentem az ajtón, és bekopogtam a mellettem levőn.

- Ki az? - hallottam meg belülről apám hangját

- Bella.

- Nyitom! - majd kis idő múlva ki nyílt az ajtó

- Jó reggelt! - mondtam

- Neked is. Gyere beljebb - invitált be, de nemet intettem

- Bocsi. Még vissza kell mennem. Csak azt akartam megkérdezni, hogy mi lesz a mai program. Mert már jól vagyok. - a bűntudat csak úgy hasogatott. Hisz neki köszönhetem, hogy itt vagyok Forksban! Hogy Edward-ot megismertem. És a szerelmünket. Nagyon sokkal tartozom neki.

- Hát... Szép idő van. Süt a nap.

- Látom - mondtam kicsi szomorúsággal

- Hát akkor, elmehetnénk mondjuk egy egy - törte a fejét. Látszott, hogy gondolkodik - Öm, mit szólnál az aquaparkhoz? - húzta fel az egyik szemöldökét.

- Jujj, az nagyon király lenne! - örvendeztem. És tényleg örültem. Végre úszhatok.

- Akkor megbeszéltük! Akkor majd kopogok!

- Rendben. - majd visszafele indultam. Kivel találkoztam szembe? Hát persze, hogy Alice-szel. Aki becibált a szobába.

- Én is! Légyszi! - nézett rám bociszemekkel. Felnevettem

- Két oka van. Egy süt a nap. Kettő, Charlie.

- Jól van. De igérd meg, hogy ha hazamentünk akkor el jössz velem!

- Igérem! - majd Alice-re vigyorogtam

- Na menj! A bátyám már vár - tolt kifele

- És ha még maradni szeretnék? - mosolyogtam Alice-re

- Hát akkor semmi akadálya, annak, hogy maradj.

- Bella! Én is mehetnék? - kérdezte meg Jasper

- Mármint hova?

- Hát az aquaparkba

- Hát persze. - nevettem egy nagyot

- Akkor jó. Nah menj. Érzem a türelmetlenséget - értetlenkedve néztem rá - Ami Edwardtól jön.

- Jó, akkor nem várakoztatom. Sziasztok! - integettem, majd kiléptem az ajtón. Ó, a francba. Nem hoztam kulcsot.

- Edward! Benn felejtettem a kulcsot! Nem tudok bemenni! Kérlek engedj be! - suttogtam. tudtam, hogy meghallja. A következő pillanatban már benn ültem az ágyon.

- Köszi! - bújtam hozzá

- Nincs mit. Látom a húgom megint elrabolt. - kacagott

- Jól hallottad - nevettem fel

- Alice azt mondta, hogy csak ma fog sütni a nap. A többi napokon nem.

- Jujjdejó! - ujjongtam

- Estére foglalt vagy, ugye tudott? - majd megjelent arcán az az ellenállhatatlan féloldalas mosolya.

- Mos már tudom - somolyogtam. Közben elkezdtem pakolni a fürdőruhámat, és az egyéb szükséges dolgokat. Mikor készen lettem, odasétáltam hozzá, és leültem az ölébe. Szorosan fogott át, mintha soha nem is akarna elengedni. A nyakába csókoltam. Ő pedig folytatta. Egy kopogás zavart meg minket.

- Tessék? - kérdeztem az ajtóban levőtől

- Megyünk? - kérdezte az ajtó mögül Charlie

- Persze, mindjárt megyek! Egy perc!

- Vigyázz magadra! - mondta, majd kézfejével megsimította az arcom.

- Próbálok. - adtam neki egy puszit. Majd az ajtó felé vettem az irányt.

- Ja és Bella! Én is megyek! - felnevettem

- Rendben! - majd kinyitottam az ajtót és kiléptem rajta.

- Kivel beszéltél? - húzta fel a szemöldökét.

- Edwarddal. - vontam vállat. - Telefonon.

- Ja jó rendben. De akkor miért hallottam én is a hangját? - kiváncsiskodott

- Hát mert öö - gondolkodtam - ki volt hangosítva.

-Értem. Na menjünk csobbanni!

- Menjünk! - már vártam mikor mártózhatok meg. Imádom a vizet! Biztos jól fogom magam érezni. És este várni fog rám Edward...

Még több 3. előzetes kép :) Jobb misőségűek :)

Kattints ide, a további képekért. CLICK!

Most 19? 26? Vagy 20??

Ugye eredetileg az volt, hogy itt, Magyarországon 19.-én fog megjelenni. Mármint így volt az eredeti honlapon. Na most, ott át tették 26.-ra. De a magyar mozib még mindig 19.-et hirdetnek vagyis ez olvasható, ezen a magyar plakáton( <-- ) No de van a hotdogon egy oylan alkonyatos magazin ( katt IDE érte ) akinek az egyik szerkesztője irt egy levelet a Palace Cinemas-nak. Megkérdezte, hogy akkor mikor is lesz a premierje...

"A Twilight Saga: New Moon magyarországi premierje többször is változott, a legfrissebb és remélhetően végleges információk szerint
november 20-án lesz.
A film feliratos változatban kerül a hazai mozikba."

Filmbaráti üdvözlettel,

Cseri Dániel

Web Marketing

Remélem/Reméljük ez tényleg igy lesz ^^

3. New Moon trailer magyar felirattal

Rossz hir!!:(

Sokan kérdezték tőlem, hogy tényleg igaz-e az a hír, hogy a New Moon premierjét átrakták. IGAZ, amit én nagyon sajnálok, de a neten már fenn lesznek, ilyen mozis változatok, szóval igy előbb is meg tudjuk nézni. Én tuti, hogy nem nézem meg igy. Én a moziba akarok sokkot kapni meg sirni xD Nah de lényeg az, hogy 19.-e helyett 26-ra tették át... Csak egy hét...kibirjuk... ( miket bezsélek! csak egy hét?!?!?!?! azt lehetetlen kibirni... :S XD) Nézzük a jó oldalát xD ( van neki?! xD) máshol meg januárban fog megjelenni... de azért jó érzés volt, az, hogy az amcsik előtt láthatjukk... no mind1...

New Moon (röbidebb) trailer képekben

Katt a képekért a képre XD

Kristen új haja ...

Hátt...ööö... no comment... nem áll neki jól! Vissza az eredeti haját! most! xD

New Moon 3. trailer+bővitett jelenetekkel

Movie Trailers - Movies Blog

Boldog szülinapot!

1989 szeptember 13.-án született egy fontos személy. Isabella Marie Swam. Ma van az ő születésnapja! :D Boldog 22 születésnapot:) Már vámpírként háromésfél( ha jól tudom xD)

Full Moon 7. rész

Emlékek


- Mi? Mit látsz? Mi lesz? - hápogtam

- Marcus visszamegy Volterrába, ott engedélyt kér, vagy megbeszéli a többiekkel, hogy ránk támadjanak. - mondta Alice még mindig üveges szemekkel. Időközben bejött Carlisle. Edward odafordult hozzá.

- Carlisle, Marcus még ünnepel? - kérdezte meg Edward. Hangjába érezni lehetett az aggodalmat.

- Igen, egy fél órája. És a Volturi többi tagja is elment. Miért? Valami baj van? - kérdezte

- Hát, Marcus felveti a többieknek azt, hogy ránk támadjanak - mondtam idegesen. Éreztem, hogy testemet átjárja a nyugalom. Hálás pillantásokat küldtem Jasper fele.

- Hogy mi? - hüledezett Carlisle, aki általában mindent nyugodtan vesz...

- Jake-ék észrevették, hogy feszültek vagytok? - kérdezte Edward Jasperhez fordulva

- Kétlem. - nevetett fel keserűen - Ti nem láthattátok, de úgy megrohamozták őket a vendégek - mosolygott, habár ez nem szívből jött. Aggódott, látszott az arcán, hogy aggódott. Pedig minket nyugtat. Eszembe jutott a képességem. Jazz képességét egyszer már magamba szivtam, de elraktároztam, ideje elővenni, a dobozt. "Előkotorásztam", a többi felesleges képesség közül, kibontottam a dobozt, és hirtelen megéreztem az érzéseket. Nagyon fura volt. Nem sokszor használom. Ez a második vagy harmadik alkalom. Aggódást, kétségbeesést érzékeltem. No meg szerelmet. Jasperre koncentráltam és próbáltam nyugalmat sugározni felé. Pár pillanat múlva arca csodálkozóvá vált.

- Bella?! - nézett rám érdeklődve. Arcomon egy széles vigyor terült el. - Ez elég fura helyzet. De kösz - hálálkodott

- Nagyon szívesen! - mosolyogtam rá. Majd elcsomagoltam a dobozt, és vissza tettem a helyére.

- Alice van még valami? - kérdezte Jazz most már higgadt fejjel

- Nem, nincs... - várt pár pillanatot, majd hozzátette - még...

- Kettő vagy három nap mire odaérnek? - tettem fel a kérdést

- Valószínűleg kettő, ha futva mennek, ha nem, azt te is tudod - nyelt egy nagyot Edward. - Jaj, kérlek ne haragudj. - jött oda hozzám, hogy a karjaiba vegyen

- Nem, semmi baj. Az a múlt - mosolyogtam rá.ÉS tényleg. Az már nemszámit. Elment, de csak azért, hogy én biztonságban legyek. Őrültség volt, de nem volt helytelen a döntése. Az ő szempontjából nézve. De azért őrültség. Most már az nem számít. - Nem mondta még senki, hogy a jelenbe élj? Ami most számít az te meg én. - adtam egy csókot a szájára.

- Tényleg nagyon sajnálom - szegte le a fejét. Már megint a bűntudatba dagonyázott.

- Csss! - tettem az ujjam a szájára

- Szeretlek! - mondta, majd megint megcsókolt. Belemosolyogtam

- Én is - mondtam két csók között. Mikor ráeszméltem, hogy a szobába nem csak mi vagyunk, elhúzódtam Edwardtól. Ő átfogta a derekamat majd úgy álltunk. Benyitott Esme.

- Ó, lemaradtam valamiről? - kérdezte mit sem sejtve

- Hát, igen... - hallgatott el jelentékteljesen Carlisle - Majd elmondom később.

- Rendben. - mondta Esme, majd kiment. Carlisle pár per néma csönd után követte. Mindenki a szobában a gondolataiba volt merülve. Csak Alice nem. Ő próbált a jövőbe látni, hogy mit válaszolnak Marcus kérésére.

- Alice, ha van valami, szólj majd! - mondtam, de meg sem hallotta.

- Szólunk majd! - mondta Jazz Alice helyett. Majd az ajtó fele kezdtem húzni Edwardot. Majd lementünk a többiekhez, akik kezdtek szivárogni. Elköszöntünk a Denali klántól, majd a nomád vámpíroktól. Jó volt újra látni őket. Már csak Renee és Charlie maradt. Odamentem hát anyámhoz.

- Csak azt akartam megkérdezni, hogy meddig maradsz és hol alszol? - ez a kérdés látszólag váratlanul érte

- Ööö... holnapután megy a gépem. És Charlie-nál alszom.

- Jó, oké. Most indultok, vagy még akartok egy kicsit beszélgetni? - Renee hátra pillantott, majd visszafordult hozzám.

- Megyünk, nem akarunk zavarni. Elég későre jár.

- Anya! - néztem rá jelentőségteljesen - Mi nem alszunk. És amúgy sem zavarsz.

- Ja, tényleg. De akkor is megyek, mert fáradt vagyok. - mondta, majd ásított egyet.

- Jó rendben. Jó éjszakát! - mondtam anyámnak, majd odamentem Charlie-hoz. Megöleltem őt, majd a fülébe súgtam: - Légyszíves, próbáld megbékéltetni vele, azt ami vagyok. - könyörögtem neki. Ő biccentett nehogy meghallja. Hátrafordultam és láttam anyám szemén a döbbenetet. Az arcáról azt lehetett leolvasni, hogy: Hogy tud ilyen fesztelenül társalogni velem? És ölelgetni. Egy vámpírt? Aki mellesleg a lánya... A szívem összeszorult. Majd Renee Charlie oldalán elhagyta a házat. Odasiettem Edwardhoz. Megöleltem. Nagyon hiányzott a biztonság. Egy menekülés. Ez volt nekem Edward. Ő jelentette nekem a világ közepét, a szívem csücskét, a mindenemet. Ő a hátamat kezdte simogatni.

- Én vagyok paranoiás, vagy tényleg az volt leolvasható az arcáról, hogy nem a lányaként gondol rám, hanem mint egy vámpírra? Vagyis, hogy nem tart már a lányaként?

- Nem akartam elmondani, de hogy így ezt felhoztad, nem hazudhatok - hajtotta le a fejét.

- De miért? Miért nem tudta elfogadni ami vagyok, mint Charlie? Ő nagyon jól fogadta. Vagyis, hogy egy óra múlva már érdeklődve kérdezgetett rólam, rólunk... - fakadtam ki

- Csss! Nyugodj meg, kedvesem! - adott egy puszit a fejem búbjára, én meg még jobban hozzábújtam. - Gyere, menjünk fel a szobánkba! - majd megfogta a kezemet, és felhúzott a lépcsőn. Kinyitotta nekem az ajtót, én pedig az ágyhoz siettem és lehuppantam rá. - De azért a lányaként gondol rád, csak...csak... nem tudja, hogy léphetne veled közeli kapcsolatba. Fél tőled. - mondta Edward, majd helyet foglalt közvetlen mellettem. Átkarolta a vállam, majd hátradöntött minket az ágyra. Hozzábújtam. Eszembe jutott mit igértem neki. Végülis nem szomorkodhatok. A jelenben élj.

- Éhes vagyok - jelentettem ki vigyorogva

- Jó, akkor gyere - már állt volna fel, de visszarántottam magam mellé.

- Buta, oroszlánom! - csóváltam meg a fejem, de közben mosolyogtam - Rád vagyok éhes. - Edward felnevetett. Megcsókoltam, közben próbáltam lassan cselekedni. Elkezdtem kigombolni az ingét, miközben ő a cipzárt húzta le. Hallottuk, hogy az ajtó előtt elmegy Emmett és felnevet. Felkuncogtunk, majd belevetettünk magunkat az éjszakába...



Reggel kikászálódtunk az ágyból, majd a nappalit céloztuk meg. Mindenki ott volt. Beszélgettek.

- Lemaradtunk valamiről? - kérdezte meg Edward a többiektől

- Ti nem, de én igen - mondta szomorúan Emmett

- Te mégis miről? - érdeklődtem

- Egy ingyen pornóról - nevetett fel Emmett.

- Hát, még sokról fogsz lemaradni - vigyorogtam. Majd elkezdtem érezni, hogy bizsereg az arcom. Vámpír létemre nem tudok elpirulni, de olyankor az arcom bizsereg. És még egy jó dolog. Vámpír létemre megjött a bátorságom, nyíltan, beszélgetni.

- Hát ezzel nem nyugtatsz meg, Bella! - majd Rose adott neki egy pofont - Jó, bocs! - majd mindenki nevetésben tört ki.

- Jól van, Emmett fejezd be, és minket is avassatok be! - kérte Edward a többiektől

- Nos, hát... - kezdte Carlisle, de Nessie közbevágott

- Szóval, addig nem mehetünk el, nászútra, míg Alice nem látta, a döntést. És azt hiszem addig ti sem. Ha megyünk - nyelt egyet, majd megfogta Jake kezét.

- Nem lesz semmi baj. Bella szinte elpusztíthatatlan - mosolygott rám Esme. - És a farkasok is velünk vannak. Tudjátok mennyire megijedtek előző alkalommal. Na és a nomád vámpírok is biztos segiteni fognak, szóval nincs miért aggódni, igazam van? - nézett körbe Esme

- Tökéletesen - mondta Jasper

- Szóval, megvárjuk mi lesz a döntés, és utána döntünk, hogy mi lesz a nászutakkal? - fogalmaztam meg a hallottakat.

- Pontosan - bólogatott Carlisle

- Oké.

- Megy egy baseball meccs a tv-ben. Odakapcsolhatok? - kérdezte meg Emmett

- Csak nyugodtan - mondta Alice.

- A mi meccsünk nem izgibb? - kérdeztem meg, majd helyet foglaltam Edward mellett. Szorosan magához húzott, majd fejem ráhajtottam a vállára.

- De sokkal! - nevetett fel - Csak a tv-ben nem megy más, ami értelmes.

- Tényleg iskolába megyünk majd? - kérdeztem kiváncsian. Foggalmam sem volt, milyen vámpirfejjel, memóriával suliba járni... Nagyon kiváncsi voltam.

- Majd igen. - mondta Edward.

- Majd... Mikor majd? - néztem a mézarany szempárba

- Úgy...hmm...Carlisle?

- Hmm... még szerintem kellene 60év.

- Óóóó - sóhajtottam

- Viszont! - kezdett bele újra, és a szemeim hirtelen felpattantak - Kutakodhatunk egy kicsit. Ha a kocsikból stilustváltunk, vagyis más kocsija lesz midnnekinek, no meg, először körbe kellene néznie valakinek, hogy a tanárok elmentek-e, van-e a környéken ismerős... Azt javaslom, hogy Nessie nézzen körül. Szimatoljon. A régi papirokat, okmányokat el kellene lopnunk. Ez eddig világos? - fordult Nessie-hez

- Aha, mondhatjuk. - bólogatott

- És még, talán Jacobnak, és Nessie-nek kellene először suliba menniük. Csak a biztonság kedvéért.

- Rendben. - csillant meg a szemem

- He he he! - röhögött fel Jasper. - Ennyire iskolába akarsz járni? - kérdezte kiváncsian.

- Hát... igen. Kiváncsi vagyok milyen vámpirmemóriával az iskola. - nevettem fel

- Unalmas - mondta Jasper, Edward, Emmett, Rosalie és Alice egyszerre. Én úgy éreztem magam, mintha le lennék szavazva.

- Habár, annyira nem is, mióta megismertelek. - kuncogott fel Edward, én pedig a nyakába csókoltam.

- Jajj, - Edward megmerevedett mellettem - jujj, juppiii! - hallottuk meg Alice-t, aki örömében táncolni kezdett, Edward pedig ellazult mellettem, és megcsókolt.

- Be avatna valaki minket is? - kérdeztem

- Jajj persze - majd Alice odatáncolt hozzám. Felállított, karon fogott, és velem is elkezdett táncolni. - Jajj, annyira boldog vagyok. - én meg csak nevettem, nevettem, nevettem magamon, meg ahogy kinézhetek Alice-szel.

- Nah jó! - álltam meg - Mondd el!

- Hát jó - még mindig ott volt az arcán az a levakarhatatlan mosoly.

- Hát a Volturi. - még mindig mosolygott. - Nem fogadták el a javaslatát. Nem engedélyezték neki.

- Hát ez nagyszerű - kiáltott fel örömében Esme

- Akkor ez azt jelenti, hogy akár mi pakolhatnánk is? - kérdezte Jake.

- Mi is? - néztem Edwardra

- Hát persze - örömömben sikkantottam egyet. Nem tudom honnan ez a nagy öröm, lehet Jasper-től, de nem lehetek biztos benne. Mindenki örül. - néztem körbe a szobába - Majd el kezdtem táncolni ami nagyon nem volt jellemző rám. Alice-szel csak táncoltunk, táncoltunk. Nevettünk, míg a többiek nézték a "műsort" és rajtunk röhögtek. Főleg Emmett.

- Jól van, ruhát is vesztek le? Vagy ne reménykedjek? - kuncogott fel

- Bolond - mondtam nevetve. Esmétől meg kapott a fejére.

- He he. - kuncogott Carlisle. Láttam, hogy Jacob megunja - mert már szegény levegőtől fulladt - és kimegy az ajtón, a házukig. Nessie pár perc után követte őt. Talán pakolni megy, mennek. Pakolni?!?! Hirtelenjében felszaladtam a lépcsőn, egyenesen a szobánkba.

A felső szekrényből kivettem 2 bőröndöt, majd elkezdtem először Edward ruháit, majd a sajátomat belegyömöszölni. Már nagyon szerettem volna a "mi" szigetünkön lenni. Szinte onnan kezdődött az életem. Belegondolni is jó, hogy mi történt ott, habár akkor nem tűnt valami mesésnek, mikor megtudtam, hogy terhes vagyok. De az a múlt. A jelenben élünk. Szinte ez a jelmondatommá vált. A kezemben volt még egy kupac ruha, de mikor a bőröndhöz mentem, láttam, hogy tele van. Igaz is minimum egy hónapra megyünk, szóval kell ruha. Elővettem hát még egy bőröndöt, és belepakoltam a maradék ruhát. Ekkor Edward nyitott be.

- Mit csinálsz?

- Ömm... nem látszik? - vigyorogtam rá - Pakolok - vontam vállat.

- Azt én is látom. De én is elpakolhattam volna...

- És én nem? Úgy is fel vagyok csigázva ezzel a házassági évfordulóval, szóval már nem bírtam várni - mosolyogtam rá, majd megcsókoltam

- Alice még mindig táncol?

- Neem! Jasper lenyugtatta. - felkuncogtam - De egész jól táncoltál - kacsintott rám

- Kösz - mosolyodtam el. - Mikor indulunk?

- Hajnali négykor elég elstartolni.

- Rendben. Addig nem megyünk egy kört az új kocsiddal? - húztam fel a szemöldököm.

- De - a szeme felragyogott, majd 7 másodperc múlva a kocsiban ültünk, és hajtottunk az erdőből kifelé.

- Na? - érdeklődtem - Tetszik? Milyen?

- Szóhoz sem jutok - majd adott egy puszit a fejem búbjára - Nagyon, nagyon szépen köszönöm! - hálálkodott

- Nagyon szívesen! Én is köszönöm az ajándékot.

- Ugyan, az ehhez képest semmi! - nevetett fel - Még kell adnom neked valamit... - töprengett

- Edward! - szóltam rá, de nem hallott - Edward!

- Hmm?

- Nekem nem kell több. Tudod ez egy visszautazás lesz a múltba. Egy emlékekkel teli hónap. És ez nagyon sokat jelent nekem.

- Komolyan mondod. Biztos nem kell más?

- Most te vagy a buta és nem a bárányod. - nevettem fel. - Nekem nem kell más, mint te.

- De hát az meg van neked.

- Tudom. És nem is kell más. Hányszor mondjam el? Van családom. Akiket nagyon szeretek. Van egy lányom, aki tegnap ment férjhet, mellesleg az egyik legjobb barátomhoz. Kell ennél több?

- Nem. - mosolyodott el, majd leállította a motort. Minek? 1 másodperc alatt a kocsi hátsó ölésén voltunk. Edward a mellére vont. - Tényleg nem kell több! - majd lehajolt és megcsókolt....




Kimentünk a reptérre. Nessie-ék gépe egy órával hamarabb indult, mint a milyenk.

- Vigyázzatok magatokra.! - mondtam nekik, majd mindegyiknek adtam egy puszit.

- Meglesz. - vigyorodott Jake. Szegény. Gondolom már egy kis vámpírmentes helyen akar lenni. Gondolatban felkuncogtam. Habár nagyon hól beilleszkedett. Mindenkit megszeretett. még Rosalie-t is! Ez kölcsönös volt. A Cullenek is megszerették őt. - De ti is vigyázzatok magatokra.

- Hát szerintem ezt a bútoroknak kellene mondanod Jake! Én úgy hallottam, hogy egy ágy pórul járta Edwardékat, még régen. - nevetett Emmett, majd mindenki csatlakozott hozzá.

- Akkor, vigyázzatok a bútorokra!

- Meglesz! - vigyorogtam rá, majd eltűntek.

- Jajj Bella! Annyira fogsz hiányozni nekem - jött oda hozzám Alice, majd megölelt.

- Nekem is, te!

- Meg még nekem ez a csacsi, buta bátyóm. - majd odatáncolt Edwardhoz és megölelte.

- Én mondtam, hogy most már nem a bárányod a buta! - nevettem fel. Edward is velem kacagott, majd odasétált hozzám és átkarolt.

- Húúha - mondta Emmett. - Ejnye Edward lealáz egy lány? - röhögött fel az én nagy bátyám.

- Érezétek jól magatokat - jött oda Esme, Carlisle-vel az oldalán.

- Az biztos. - majd a kedvenc féloldalas mosolyát küldte felém. - És még egyszer köszönöm, hogy megengedtétek.

- Ugyan. Csak természetes. - legyintett Carlisle

- Hiányozni fogsz, Bella!- hallottam meg Rose hangját. Meglepődtem. Ilyet még nem mondott.

- Nekem is fogsz Rosalie - mosolyogtam rá.

- Sziasztok, majd hívunk. De lehet, hogy Alice előbb tudósit - vigyorogtam rá.

- Sziasztok! - mondták, majd elkezdtünk emberi tempóba sétálni az ajtó fele.

Leellenőriztéka már hamis útleveleinket, majd gépre szálltunk. A repülőút 2 órás volt. Majd csónakot béreltünk és mentünk a szigetre.

- Rémlik valami - mosolyogtam Edwardra.

- Nekem nagyon is tisztán. - kacagott fel

- Nekem homályosan. - majd eszembe jutott valami. - Szabad?

- Mi? Ja, nyugodtan. Majd elkezdtem Edward gondolatait olvasni.

- Most már nekem is tiszta. Kösz - majd nyomtam egy puszit ajkaira.

Végre megérkeztünk a szigetre, ami nem változott szinte semmit. Eszembe jutott valami. Gyorsan előkotortam a kulcsokat benyitottam, és ott állt. Vagyis egy másik. Egy másik ágy. Önkéntelenül is felnevettem, majd már röhögtem. Edward is bejött a szobába és csatlakozott hozzám. Mikor "kifáradtunk" a nevetésbe, akkor megszólaltam.

- Szóval akkor végigéljük a múltkori időszakot úgy, hogy most én is vámpír vagyok?

- Hát persze. Vegyél föl fürdőruhát. Kinn leszek. - kacsintott rám. És már el is tűnt.

Gyorsan előkotortam a bőröndből a rucit, és átvettem. Siettem kifele. Edward ugyanúgy már a vízbe volt. Belegázoltam a vizbe. Örömömbe sikítottam. Majd mikor már elég mély volt a víz, egy fejest ugrottam. Levegő néklül úszni a legcsodálatosabb dolog. Nah jó nem a legcsodálatosabb de dobogós helyet érdemel. Edwarddal együtt néztük a korallokat, a tenger állatait. Már több órája a viz alatt voltunk. Mikor feljöttem a viz tetejére, láttam, hogy már alig látszik a sziget.

- Eléggé elkóboroltunk. - somolyogtam

- Tényleg. Eléggé. - Majd magamhoz húztam Edwardot, és a mélybe rántottam. A víz alatt elkezdtem őt csókolni. Szenvedélyesen. Jó lesz ez a hónap, hogy csak Ő és Én. Egyedül egy kis szigeten...



Kérek szépen komikat! O_O Köszi :) Ja és Júliának köszönjétek, hogy hozzákezdtem. Hamarabb. Habár nem lett hamarabb kész. De hamarabb elkezdtem XD Bocsi még1x. <3