szerda, szeptember 16, 2009

Életem legszebb nyara 6. fejezet

július 3 , júlus 4.


- Tessék? - szólt bele Edward

- Nagyon jó, hogy szóltál épp most... - hallgattatta el a vonal másik felén levő személy. Vagy Alice vagy Jasper. Túl fáradt vagyok ahhoz, hogy nyitva tartsam a szememet is.

- Jójó. Rendben. Akkor megbeszéltük. Kösz, még egyszer. Szia! - majd letette a telefont.

- Ki volt az? - suttogtam, mert hangosabban nem tudtam volna megszólalni.

- Alice. - majd az ölébe vett. Fejemet ráhajtottam a mellkasára, és pihentem.

- Mit akart? - érdeklődtem

- Hát, ugye az előbb majdnem elaludtál. Én haza akartalak vinni, hogy aludd ki magad. Alice ezt látta, és ha nem szól akkor lebukunk. Charlie meglátott volna. És akkor lett volna egy cirkusz.

- Ó, az nem lett volna jó - habogtam

- Aludj kedvesem, majd hazaviszlek. - mosolygott rám, szeretettteljesen, amitől a szivem kihagyott egy ütemet.

- Rendben. Tudtad, hogy nagyon kényelmes vagy? - bókoltam neki nevetve.

- Mostmár igen. - kuncogott vissza - Jó éjt! - majd adott egy jóéjt puszit a homlokomra. Ezután nemsokkal rá elnyomott az álom.

Azt álmodtam, hogy vámpir vagyok. És futok az erdőben, Edwarddal. Kerülgetem a fákat. Nagyon furcsa érzés ilyen gyorsnak lenni. Majd egy fának mentem. ami puha volt. És hideg. És karjai voltak. És...felébredtem

- Jajj a fa! - ültem fel az ágyban

- Milyen fa? - nevetett Edward

- Ah, csak álom - döltem vissza, majd kényelembe helyeztem magam szerelmem karjaiban.

- Elmondod? - nézett rám. Már megint elkápráztat.

- Ha ezt abba hagyod, akkor igen!

- Jaj, bocsi. Abbahagytam. Mondhatod!

- Jó. Szóval, azt álmodtam, hogy én is vámpir vagyok, és futok, majd nekimegyek egy fának. - Edward hangosan felnevetett

- Cstt! Halkabban! - csititottam

- Nyugi, nem hall minket senki. Talán Alice és Jasper. De ők nem számitanak.

- Elárulod, hogy ezen mi volt a vicces? - kérdeztem, mikörben egy nagyot ásitottam.

- Hát persze - nevetett fel újra. - Csak te tudsz, olyat álmodni, hogy neki mész egy fának, vámpir létedre is. De amúgy nem volt alaptalan az álmod. Mivel, ugye futva hoztalak el, és azt képzelhetted a futásnak. Amikor meg egy fának ütköztél, az meg az lehetett, ahogy le tettelek az ágyra. Mert el kezdtél mocorogni az ölembe, és kicsúsztál. Habár csak 5 centit "eshettél". Csoda, hogy nem ébredtél fel.

- Ó, értem. Nem bánod, hogyha tovább alszom?

- Hát persze, hogy nem!- simogatta meg az arcom. Jóleső borzongás futott végig az egész testemen. Majd ismét az öntudatlanságba csöppentem.

Reggel a beszűrődő hajnali fényre ébredtem fel.

- Hmm! - nyújtózkodtam egy nagyot

- Vicces a hajad! - nevetett fel Edward. Ő a fotelbe ült. Mikor fel ébredtem sem jött oda. Mindegy ráhagyom.

- Olyan, mintha egy oroszlán lennék? - vontam fel a szemöldököm

- Ahogy mondod. Ahogy mondod. - bólogatott vigyorogva

- Szóval akkor az oroszlánnak van egy oroszlánja? - kacagtam fel

- Csacsi, Bellám!

- Ó, szóval már csacsi is vagyok? - nevettem fel újra, boldogan.

- Ne forgasd ki a szavaimat, kedvesem! Há! Kétlem, hogy ezt ki tudnád forgatni. - majd féloldalasan elmosolyodott, amitől újra, kihagyott egy ütemet a szívem.

- Hát tényleg nem. - mosolyodtam el - Nem jössz ide mellém? - paskoltam meg magam mellett a helyet. Meg kellett kérdeznem.

- Ööö... fény. - majd hátranéztem. Az balakon csak úgy szűrődött be az éltető napsugár. Ami a vámpíroknak kedvezőtlen. Vagyis nem kedvezőtlen, de így hamar lelepleződnének... Gyorsan odaszaladtam, elhúztam a függönyt, és visszabújtam az ágyikómba. - Köszönöm! - hálás mosolyt küldött, majd elindult felém. Én pedig felpattantam, emberi percekre hivatkozva, majd besiettem a fürdőbe. Letusoltam, hajat fésültem és fogat mostam. Miikor kinyitottam az ajtót, megláttam Edwardot, ahogy szoborszerűen vár rám. Odarohantam az ágyhoz, a takaró alá bújtam, majd odasimultam Edwardhoz, és átöleltem. Karjait pedig körém fonta.

- Úgy maradnék így örökké! - sóhajtottam fel

- Tudom! Tudom én is!

- Hát akkor mire vársz? - néztem rá jelentőségteljesen

- Ne most Bella, kérlek. Ne rontsuk el a jelen pillanatát. - mosolygott, majd ajkait az enyémhez érintette. Ízlelgette, majd az enyém követelődzőbb volt. Beletúrtam a hajába, egész testemmel hozzápréselődtem. Éreztem, hogy fogy az oxigén készletem, de nem foglalkoztam vele. Inkább meghalok, minthogy abba hagyjam ezt a csókot. Vagyis úgyse halnék meg. Edward átváltoztatna, ha nem lenne más választása, ebben biztos vagyok. Óvatosan eltolt magától, majd egy puszit adott a számra. Így ültünk egy kicsit, egymás szemében elmerengve.

- Mit fogsz ma csinálni? - biccentettem az ablak felé.

- Nem tudom még. Azt hiszem átmegyek Jazz-ékhez. Gondolom te mész Charli-val valahová...

- Azt hiszem, igen. Mennem kellene. De nincs kedvem! - könyörögve néztem a szemébe.

- Ne nézz így rám! Nem tudok neked segíteni! -nevetett fel

- Óóó... - vettem le a tekintetem mézarany szemeiről

- Várj meg itt! - mondtam neki, majd kimentem az ajtón, és bekopogtam a mellettem levőn.

- Ki az? - hallottam meg belülről apám hangját

- Bella.

- Nyitom! - majd kis idő múlva ki nyílt az ajtó

- Jó reggelt! - mondtam

- Neked is. Gyere beljebb - invitált be, de nemet intettem

- Bocsi. Még vissza kell mennem. Csak azt akartam megkérdezni, hogy mi lesz a mai program. Mert már jól vagyok. - a bűntudat csak úgy hasogatott. Hisz neki köszönhetem, hogy itt vagyok Forksban! Hogy Edward-ot megismertem. És a szerelmünket. Nagyon sokkal tartozom neki.

- Hát... Szép idő van. Süt a nap.

- Látom - mondtam kicsi szomorúsággal

- Hát akkor, elmehetnénk mondjuk egy egy - törte a fejét. Látszott, hogy gondolkodik - Öm, mit szólnál az aquaparkhoz? - húzta fel az egyik szemöldökét.

- Jujj, az nagyon király lenne! - örvendeztem. És tényleg örültem. Végre úszhatok.

- Akkor megbeszéltük! Akkor majd kopogok!

- Rendben. - majd visszafele indultam. Kivel találkoztam szembe? Hát persze, hogy Alice-szel. Aki becibált a szobába.

- Én is! Légyszi! - nézett rám bociszemekkel. Felnevettem

- Két oka van. Egy süt a nap. Kettő, Charlie.

- Jól van. De igérd meg, hogy ha hazamentünk akkor el jössz velem!

- Igérem! - majd Alice-re vigyorogtam

- Na menj! A bátyám már vár - tolt kifele

- És ha még maradni szeretnék? - mosolyogtam Alice-re

- Hát akkor semmi akadálya, annak, hogy maradj.

- Bella! Én is mehetnék? - kérdezte meg Jasper

- Mármint hova?

- Hát az aquaparkba

- Hát persze. - nevettem egy nagyot

- Akkor jó. Nah menj. Érzem a türelmetlenséget - értetlenkedve néztem rá - Ami Edwardtól jön.

- Jó, akkor nem várakoztatom. Sziasztok! - integettem, majd kiléptem az ajtón. Ó, a francba. Nem hoztam kulcsot.

- Edward! Benn felejtettem a kulcsot! Nem tudok bemenni! Kérlek engedj be! - suttogtam. tudtam, hogy meghallja. A következő pillanatban már benn ültem az ágyon.

- Köszi! - bújtam hozzá

- Nincs mit. Látom a húgom megint elrabolt. - kacagott

- Jól hallottad - nevettem fel

- Alice azt mondta, hogy csak ma fog sütni a nap. A többi napokon nem.

- Jujjdejó! - ujjongtam

- Estére foglalt vagy, ugye tudott? - majd megjelent arcán az az ellenállhatatlan féloldalas mosolya.

- Mos már tudom - somolyogtam. Közben elkezdtem pakolni a fürdőruhámat, és az egyéb szükséges dolgokat. Mikor készen lettem, odasétáltam hozzá, és leültem az ölébe. Szorosan fogott át, mintha soha nem is akarna elengedni. A nyakába csókoltam. Ő pedig folytatta. Egy kopogás zavart meg minket.

- Tessék? - kérdeztem az ajtóban levőtől

- Megyünk? - kérdezte az ajtó mögül Charlie

- Persze, mindjárt megyek! Egy perc!

- Vigyázz magadra! - mondta, majd kézfejével megsimította az arcom.

- Próbálok. - adtam neki egy puszit. Majd az ajtó felé vettem az irányt.

- Ja és Bella! Én is megyek! - felnevettem

- Rendben! - majd kinyitottam az ajtót és kiléptem rajta.

- Kivel beszéltél? - húzta fel a szemöldökét.

- Edwarddal. - vontam vállat. - Telefonon.

- Ja jó rendben. De akkor miért hallottam én is a hangját? - kiváncsiskodott

- Hát mert öö - gondolkodtam - ki volt hangosítva.

-Értem. Na menjünk csobbanni!

- Menjünk! - már vártam mikor mártózhatok meg. Imádom a vizet! Biztos jól fogom magam érezni. És este várni fog rám Edward...

3 megjegyzés:

Angel0201 írta...

Szia!

Ez a rész is nagyon jó lett. Alig várom már a következőt. Remélem hamar lesz.

Gaby írta...

Úristen ez nagyon jó lett! Várom a kövit! :D

fruzs99 írta...

Szupii lett:) várom a folytatást;) puszii