Életem legszebb nyara 11.fejezet

Június 8

A beszűrődő napfényre keltem föl. Ásítottam egy nagyot, azután meg nyújtózkodtam egyet. Ekkor vettem észre, hogy egy hideg kar, vaskapocsként öleli át a derekamat. Olyan fura, hogy ő sose alszik... Így nem aludhatunk együtt... Jó, jó, most is azt csináltuk... De olyan fura... Igaz, ez a tény csak addig frusztráló, míg ember vagyok...

- Jó reggelt! - hallottam meg bársonyos hangját, majd kaptam egy puszit a homlokomra. - Miért ráncoltad úgy össze a homlokodat? Gondolkoztál valamin? - kérdezte, miközben kisöpörte az arcomból a rakoncátlan tincseket... Előle semmit sem tudok eltitkolni...

- Jó reggelt neked is! - krákogtam, egy kicsit még mindig félkómás állapotban

- Min gondolkoztál? - nézett rám. A szeme csupa kíváncsiságról árulkodott.

- Hát... azon, hogy - haraptam bele a szám szélébe - azon gondolkodtam... vagyis hát nem is gondolkodtam... Eszembe jutott valami - próbáltam meg kimagyarázni magam - Szükségem lenne pár emberi percre! - mondtam, majd kikászálódtam az öleléséből és elindultam a fürdőszoba fele. Útközben összetalálkoztam Alice-szel.

- Jó reggelt, te kis álomszuszék! - köszönt Alice nagy vidáman, majd összekuszálta a hajamat. Épp az előbb söpörte ki a hajamat az arcomból Edward, erre Alice visszasöpri...

- Jó reggelt!

- Szeretnék veled beszélni! - tért rá a tárgyra

- Jó rendben. Most? - kérdeztem meg

- Nem dehogy is! Előtte végezd el a teendőidet. Utána is ráérünk megbeszélni. De azért siess! - vigyorgott

- Rendben. Megpróbálok sietni, és nem seggre csücsülni. - felkacagott durcás arcom láttán, majd hozzátette:

- Edward szobájában leszek! - mondta, majd eltűnt a folyosón...

Benyitottam a fürdőszobába, levettem a ruhámat, amit azonnal bele is dobtam a szennyesládába. Beálltam a zuhany alá, és megengedtem a vizet. Jólesett a langyos viz a testemnek. Miután lezuhanyoztam, kiléptem a tusolóból. De épp, hogy kiléptem már is jött a felismerés.

- A francba! - csaptam a homlokomra - Nem hoztam ruhát... - morgolódtam hangosan. Igy hát magam köré csavartam a törölközőt, majd fogat mostam. Miután ezzel is végeztem, elindultam Edward szobája felé. Mikor Edward ajtaja elé értem, sóhajtottam egy nagyot, majd lenyomtam a kilincset. Alice mikor meglátott a szája elé tette a kezét, és halkan kuncogni kezdett. Ez kellett csak nekem, és máris rákvörös lettem. Edward pedig zavarba jött, ezért elfordult. - Kaphatnék valami ruhát? - kérdeztem meg kicsit durcásan

- Hogyne! - mondta Alice, majd máris mellettem termett. Megragadta a karomat és kihúzott a szobából. - Nézünk neked valami ruhafélét az enyéim között, oké? - vigyorgott rám

- A tieid közül? - tágult ki a szemem, majd nyeltem egy nagyot

- Na, ne légy ilyen! És nyugi, egy szolid összeállítást keresek neked! - csilingelte, majd benyitottunk a szobájába. És mi volt kikészítve az ágyára? Öt darab összeállított ruha... Kicsit bepipultam...

- Alice, ugye tudod, hogy majd később számolni fogunk?

- De hát most miért? - nézett rám, miközben az értetlenség ült ki az arcára

- Hát, hogy már az elején miért nem adtál nekem ruhát? Most így - mutattam magamra - kellett Edward előtt mutatkoznom! - mondtam, kicsit dühösen, mire Alice felnevetett.

- Hidd el, élvezte! - vigyorgott, mire én elpirultam. - Melyiket szeretnéd felvenni? - mutatott az összeállításokra.

- Nem is tudom... - motyogtam, majd kicsit közelebb mentem az ágyához, hogy alaposabban megnézzem őket.

- Mit szólsz a miniszoknya-top párosításhoz? - kérdezte

- Az ki van csukva! - ellenkeztem

- Hmm..akkor ez? - mutatta föl a hosszúnadrágot és az inget

- Ehhez túl meleg van...

- Akkor a rövid gatya a pólóval?

- Hm.. az jó lesz. - mondtam

- Tudtam! - sikkantott fel

- Persze, hogy tudtad... - mosolyogtam, majd a kezembe nyomta a ruhákat.

- Visszamegyek, majd ha végeztél gyere! - mondta, majd otthagyott öltözni. Miközben felöltöztem azon tanakodtam, hogy vajon Edward elfelejtette-e, a reggeli beszélgetésünket... Reméltem, hogy nem hozza újra szóba... Miután befejeztem az öltözködést, odamentem Alice hatalmas tükréhez és belenéztem.

- Elég illedelmes. - sóhajtottam - De a hajam nem... - motyogtam. Felvettem a törülközőt, amit csak úgy ledobtam az ágyra, és a fürdőszoba felé vettem az irányt. Felakasztottam a törülközőt, és megfésültem a hajamat. Épphogy kiléptem a fürdőből, máris Esme-be botlottam.

- Szia Bella, hogy aludtál? - kérdezte meg kedvesen

- Köszönöm jól! - viszonoztam ragyogó mosolyát

- Ne csináljak valami ennivalót?

- Hmm..de, elég éhes vagyok... - mondtam

- Rendben. Akkor úgy 5-10 perc múlva legyél a konyhába - mondta

- Köszönöm. -egy lépést tettem meg, mikor megfogta a karomat, és visszahúzott

- Amúgy nagyon csinos vagy! - mosolyodott el

- Köszönöm - pirultam el, ma már sokadjára... Elindultam Edward szobája felé. Rátettem a kezem a kilincsre és benyitottam.

- Végre valahára! - sóhajtott Alice . Odamentem a már megvetett ágyhoz, és leültem rá. Edward mellém ült, Alice pedig leült a földre elénk. Edward átkarolta a derekamat. - szóval kitaláltam a mai programot. - vigyorgott Alice

- Tényleg? Akkor mégse füllentettem akkorát Charlie-nak? - kuncogtam föl, mire mind a ketten velem nevettek

- Tényleg. Szóval mit szólnál, ha elmennénk Seattle-be az aquaparkba? - vigyorgott rám Alice

- Az szuper lenne! - ujjongtam - És akkor jönnél te és Jazz is? - kérdeztem meg

- Igy beszéltük meg, nemde?

- De-de... - bólogattam

- Akkor én megyek is. Edward szekrényébe megtalálod a múltkori bikinidet. - mondta kuncogva, majd kiment. Nekem meg erről eszembe jutott valami. Gyorsan hátravágódtam az ágyra, megfogtam a párnát, és abba nevettem.

- Elmondanád mi olyan nevetséges? - kérdezte Edward

- Semmi... - kapkodtam a levegőt, majd újra kitört belőlem a nevetés... Habár megígértem, hogy nem nevetem ki... Erre a gondolatra azonnal abbamaradt a nevetésem - Bocsi - mondtam, majd illedelmesen visszaültem. Edward beleszagolt a levegőbe.

- Azt hiszem, készen van a reggelid - mosolygott rám, majd fölkapott, és lesuhant velem a konyhába.

- Figyelmeztethettél volna! - dorgáltam meg, miután letett a székre. Esme felkuncogott

- Jó étvágyat, én fölmegyek Carlisle-höz. - mondta

- Köszönöm - mondtam, majd kiment a konyhából. Esme pirítóst csinált nekem és teát. Beleharaptam a pirítósba.

- Ízlik? - kérdezte meg Edward, majd leült a velem szemközti székre

- Igen. Hogy tudjátok eltalálni? - hitetlenkedtem

- Nem tudom... - vont vállat

- Hát, attól függetlenül, ti mindent tökéletesen csináltok... - sóhajtottam föl, majd újra beleharaptam a pirítósba. Edward erre nem felelt, majd elterelte a témát, arra, amire én nem szerettem volna terelni...

- Elmondod, hogy min gondolkoztál reggel? - kérdezte meg

- Hát...csak azon tanakodtam, hogy olyan furcsa, hogy te sosem alszol. Olyan furcsa, hogy mikor felkelek te mindig ébren vagy. Sose fogok tudni úgy felkelni, hogy te még alszol, mivel ez lehetetlen... Habár ez csak addig zavaró, míg ember vagyok..- hadartam el és a végén bele is pirultam. Edward felállt, majd odajött mellém, és a két tenyere közé fogta az arcomat

- Most komolyan, aludjak? - vigyorodott el

- Aha - kuncogtam föl

- Megpróbálom mit tehetek - mondta, majd megjelent arcán az a féloldalas mosoly. A pulzusom az egekbe szökött, majd mikor Edward megcsókolt úgy éreztem, hogy a szívem kiszakítja a mellkasomat. - Végeztél? - kérdezte meg

- Nem egészen. - mondtam és visszahúztam a fejét, hogy újra megízlelhessem ajkait. Belemosolygott a csókba, majd kis idő múlva óvatosan eltolt magától.

- Én nem erre gondoltam. - vigyorgott

- Ja - adtam az ártatlant - De, igen befejeztem. - bólogattam

- Akkor gyere menjünk fel, készülődni... - mondta, majd felkapott, és felvitt a szobájába...





Sajnálom, hogy ilyen későn tudtam csak frissíteni, csak apa idejött egy kicsit a géphez és kiesett egy óra... Sajnálom, de azért remélem tetszik :)